Önrész nélküli hitelt vehetnek fel az önkormányzatok

Infostart
2009. július 1. 20:15
Kedvezményes, önrész nélküli hitelt vehetnek fel az önkormányzatok a Magyar Fejlesztési Banktól arra az esetre, ha egy lakását elveszítő devizahitelestől átveszik az ingatlant, és azt bérbe adják az adósnak - jelentette be a társadalompolitikáért felelős tárcanélküli miniszter a kormány szerdai ülése után. Kiss Péter beszámolt az egyre növekvő összegű krízisalapról, és az üdülési csekkek eddigi forgalmáról is.

Több további törvénymódosítást is kezdeményez a kormány a devizahitelesek megsegítése céljából. A kabinet tervei szerint egy lakáshiteles az állami garanciát már nemcsak a munkája elvesztésekor vehetné igénybe, hanem ha bármilyen családi-szociális krízis éri.

Minderről a szerdai kormányülés után számolt be a társadalompolitikáért felelős tárcanélküli miniszter. Kiss Péter hozzátette, segítenék az önkormányzatokat is abban, hogy átvehessék az ingatlanjukat elvesztő devizahitelesek lakását.

"Ha nem tudunk segíteni a családon, és mégis elveszíti a lakását, akkor érvénybe léphessen az önkormányzatok elővásárlási joga úgy, hogy azzal a feltétellel kap az önkormányzat lehetőséget arra, hogy a lakás fenntartható legyen, hogy ha a lakást elvesztőnek adja tovább bérbe. Tehát legalább bérlakásként megőrzi a fedelet a család feje felett. Ehhez viszont önrész nélküli, kedvezményes hitelt biztosít a Magyar Fejlesztési Bank" - mondta Kiss Péter.

Az állami garancia kiterjesztése és az elővásárlási jog egyébként szeptember elsejétől lehetséges. Kiss Péter beszámolt arról is, hogy idén több munkáltató adott bérkiegészítésként üdülési csekket, mint tavaly.

"Első félévben közel egymillióan kaptak üdülési csekket, és úgy számolunk, hogy az év végére ez meghaladja majd a kétmillió főt. Idén az első félévben már 33 milliárd forint összegű csekket vásároltak a munkáltatók, tavaly ez 27 milliárd volt, és arra számolunk, hogy az év egészére ez meg fogja haladni az 50 milliárdot" - mondta a miniszter.

Kiss Péter elmondta azt is, hogy már 5-5,5 milliárd forint van abban a krízisalapban, amelybe különböző állami cégek, szolgáltatók és hatóságok ajánlanak fel különböző összegeket, amiket majd a gazdasági válság által sújtott családok kaphatnak. Az egymilliárd forinttal létrehozott alapba a PSZÁF 800 milliót ajánlott fel, az áramszolgáltatók pedig a 2008-as többletbevételük 60%-át fizetik majd be, a 40%-át pedig különböző karitatív szervezeteken keresztül juttatják el a családokhoz. 

Hanganyag: Nagy Tamás


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást