A párt álláspontja szerint az ügyészség téves úton jár, "amikor a lehallgatási botrány áldozataiból gyanúsítottakat akar faragni". A közlemény szerint az MDF elnöke kész a nyilvánosság elé tárni minden információt, amit az ügyről tud.
A Magyar Demokrata Fórum megítélése szerint a közvéleménynek meg kell tudnia, hogy kik és milyen eszközökkel szervezték "a demokratikus Magyarország történetének egyik legsötétebb akcióját".
Véleményük szerint váratlan és a józan észnek ellentmondó fordulatot vett az úgynevezett lehallgatási ügy azzal, hogy az ügyészség gyanúsítottként kívánja kihallgatni Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt. Emlékeztetnek arra, hogy Dávid Ibolya, az MDF elnöke 2008. szeptember 12-én sajtótájékoztatón - személyes adatok nélkül - ismertette annak a telefonbeszélgetésnek a leiratát, amelyben az UD Zrt. akkori vezetője és egy közismert bankár arról beszélgetnek, hogy az UD Zrt. megbízást kapott egy, az ő lejáratását célzó titkos adatgyűjtési munkára. A hanganyag szól arról is, kik állnak, milyen politikai célzattal a megrendelés mögött.
Hozzáteszik, a pártelnök még aznap elment az ügyészségre és bejelentést tett, a birtokában lévő hangfelvételt pedig átadta a hatóságnak. A Legfőbb Ügyészség átvette a hanganyagot, majd a közlemény szerint "viharos és feltűnő gyorsasággal" elutasította Dávid Ibolya bejelentését. Az MDF sajtóosztályának közleménye szerint a Legfőbb Ügyészség két határozatot hozott arról, hogy nem érdekli, mit tud Dávid Ibolya az ügy hátteréről, kitől, milyen formában kapta a felvételt. Hozzáteszik, arra sem született válasz, hogy Demeter Ervin volt titokminiszter egy nappal a CD nyilvánosságra kerülése előtt honnan tudott arról, hogy "Dávid Ibolya megfigyelésétől lesz hangos a sajtó". Kitől, "milyen titoksértés árán" jutott ehhez az információhoz?
Kitérnek arra is: kilenc hónappal később, 2009. június 24-én nyilvánosságra kerül, hogy az UD Zrt. vezetője, Tóth János az Indexet tájékoztatta az ügyészség tervezett lépéseiről.
Mint írják, a Magyar Demokrata Fórumot mélységesen felháborítja az ügyészség eljárása és továbbra is választ várnak a kérdéseikre. Az MDF többek között tudni szeretné, hogy kik rendelték meg a titkos adatgyűjtést egy parlamenti párt elnöke ellen, meddig jutottak ezzel, alkalmaztak-e törvénytelen eszközöket. A párt arra is kíváncsi, igaz-e, hogy egy pontosan behatárolható gazdasági érdekcsoport puccsot szervezett az MDF elnökének megbuktatására, a párt átvételére, igaz-e a hanganyagban megnevezett megrendelő személye és az, hogy egy gazdasági érdekcsoport 2 milliárd forintot szánt erre a célra.
Kabátlopási ügy
A közlemény idézi Dávid Ibolyát, aki úgy fogalmaz: "Úgy érzem magam, mint az az ember, akinek ellopták a kabátját, majd miután felismert és megnevezte a tolvajt, az ügyészség eljárást folytat ellene, mert megsértette a tolvaj személyiségi jogait. Ez a magyar demokrácia történetének egyik legsötétebb ügye, és csak a törvényeket és a demokráciát tisztelő ügyészség lelkiismeretén múlik, lebuknak-e a tettesek, vagy valami más, valami még sötétebb lesz ebből az ügyből."
Herényi Károly szavai szerint pedig "olyan ez, mintha az őszödi beszéd után az ügyészség nyomozásba kezdett volna azért, mert valakik megsértették Gyurcsány Ferenc (akkori miniszterelnök) személyiségi jogait. Annyi különbséggel, hogy a politikai hazugság nem minősül bűncselekménynek, a titkos adatgyűjtés viszont igen."
A közlemény kijelenti, hogy Dávid Ibolya és Herényi Károly kész az ügyészség elé állni, de követelik, hogy mindkettőjük kihallgatása legyen nyilvános, s azon részt vehessenek a média képvelői. Hozzáteszik, azért szánták el erre magukat, mert az Országgyűlés mentelmi bizottsága csütörtökön levelet kapott az ügyben a Legfőbb Ügyészségtől.
Az MTI csütörtökön úgy értesült, hogy az Országgyűlés mentelmi bizottsága várhatóan már csak ősszel foglalkozik a két független országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésével, amelyet azzal az indokkal kért a Háztól a legfőbb ügyész, hogy a két politikus megalapozottan gyanúsítható kétrendbeli személyes adattal visszaélés vétségével, valamint egyrendbeli kényszerítés bűntettével.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a házbizottság csütörtöki ülése után kérdésre válaszolva megerősítette, hogy szerdán megkapta a legfőbb ügyész levelét, de annak részletes tartalmáról nem akart nyilatkozni az újságíróknak.