Az ügyészség hivatalosan is kéri az MDF elnöke és volt frakcióvezetője mentelmi jogának kiadását a parlamenttől - írja az Index. Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak a megfigyelési botrányban játszott szerepükről kell számot adniuk a nyomozóügyészeknek.
Az UD Zrt. ügyvezető igazgatója, Tóth János arról tájékoztatta az Indexet, hogy az ügyészség jelezte: a cég vezetőinek lehallgatási ügyében indított vizsgálatban tanúként beidézik Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt. A két politikus kihallgatásához hivatalosan is kérik mentelmi joguk felfüggesztését.
Az ügyészségnek azért kell iparkodnia, mert a Parlament hétfőn tartja a tavaszi ülésszak utolsó plenáris ülését, a mentelmi jog felfüggesztéséhez pedig a képviselők felének szavazatára van szükség.
Az ügy 2008 szeptemberében kezdődött, amikor Dávid Ibolya egy titkos hangfelvételre hivatkozva az MDF elnökválasztásába való beavatkozással gyanúsította meg a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó UD Zrt-t. Később kiderült, hogy a Dávid Ibolya által közzétett telefonlehallgatási anyag a Nemzetbiztonsági Hivataltól származott.
A megfigyelési ügy kirobbanását követő napon az MDF megtartotta tisztújítását, ahol Dávid Ibolya riválisa, Almássy Kornél még a szavazás előtt visszalépett. Dávid vágyai alapján az ügyészség hónapokig nyomozott az UD tevékenységéről, de tavasszal a vizsgálat fordulatot vett, mikor Szilvásy György egykori titokminisztert tanúként beidézték, majd helyben meggyanúsították személyes adatokkal való visszaéléssel.
A gyanúsítás lényege, hogy miniszterként titkos adatgyűjtésekből származó hangfelvételeket hozott nyilvánosságra feleslegesen, ezzel az érintettek személyes adatainak védelméhez fűződő érdekeit, közmegítélésüket jelentős mértékben sértette. Szilvásy panaszt tett a gyanúsítás ellen, és azt mondta, ujjlenyomatot is vettek tőle, azaz rabosították.
Hasonló helyzettel nézhet szembe Dávid Ibolya is, mert az MDF-elnök, ugyanúgy mint Szilvásy, titkosszolgálati lehallgatási anyagot tett közzé az érintettek beleegyezése nélkül.
Herényivel kapcsolatban zsarolás gyanúja állhat az idézés hátterében. Herényi az ügy kirobbantása előtti órákban, tavaly szeptember 12-én, megkereste Almássy egyik támogatóját, ahol bemutatta a lehallgatási anyagot, és azt követelte, hogy Almássy lépjen vissza az elnökjelöltségtől. A sajtóban megjelent információk szerint ez adhat alapot a zsarolás gyanújának is.
Dávid Ibolya az ügyészségi eljárás mellett számíthat arra is, hogy a botrány miatt tönkrement biztonsági cég kártérítési pert indít ellene, és 100 millió forintot követel tőle.