A Népszabadság arról ír, hogy bármennyire is jól hangzik, nem váltott ki osztatlan lelkesedést a kormány döntése a krízisalap létrehozásáról. Mint ismert, Herczog László szociális és munkaügyi miniszter jelentette be, hogy a kormány egymilliárd forintos induló összeggel krízisalapot hoz létre a leginkább hátrányos helyzetű családok megsegítésére. A krízisalapból egyszeri segély folyósítható: minimum 20 ezer, maximum 50 ezer forint, kivételes esetekben 100 ezer forint. Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke nemes egyszerűséggel populistának bélyegezte az elképzelést. De tiltakoznak az ötlet ellen a karitatív szervezetek is. A Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt közös állásfoglalása teljességgel érthetetlennek és szereptévesztésnek tartja a kormány kezdeményezését. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója átgondolatlan marketingfogásnak minősítette az ötletet. Szerinte a tervezett krízisalap aligha járulhat hozzá a válság kezeléséhez. Úgy véli: inkább a kormánynak kellene arra ügyelnie, hogy ne hozzon rossz, a válságot erősítő döntéseket.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy az indokoltnál sokkal többet fizet az egészségbiztosító az egyik legmodernebb, főként daganatos, szív-, ér- és idegrendszeri betegségek szűrésére használt diagnosztikai vizsgálatért, a PET/CT-ért - állapította meg az Egészségbiztosítási Felügyelet. Az egyik szolgáltató ugyanis 150 ezer forintért vállalta volna betegenként a vizsgálatot, igaz évi 4 ezres esetszám mellett. Ennek ellenére az OEP 250 ezer forintos darabáron kötött szerződést kétezer páciens ellátására. Kiderült ugyanis az is, hogy az orvosok sokszor indokolt esetben sem utalják be betegeiket a korszerű vizsgálatra. Jelenleg még a meglévő keretszámot sem használják ki, noha legalább 47 ezren szenvednek olyan betegségben, amelynél a jogszabályok alapján lehetőség volna a PET/CT-re.
A Népszabadságban interjút olvashatnak a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata vezetőjével. Frankberger Ferenc dandártábornok beszél arról, hogy évente 20-30 nyomozót kell családjával együtt védelem alá helyeznie; és arról is, hogy - idézem - "a szervezett bűnözés rendvédelmi támogatás nélkül, sehol a világon sem tudna igazán működni". Frankberger Ferenc beszámol arról is, hogy szerinte alkotmányosan aggályos a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet és a Jobbik Magyarországért Mozgalom megállapodása. Arra a kérdésre, hogy milyen bűnügyi információk szivárognak ki az alvilághoz, a dandártábornok így válaszol: "Szinte bármi. Pénzért egész akták megszerezhetők. Máskor bizonyítékok tűnnek el, és előfordult már, amikor az alvilág számára fontos ügyben hatékonyan dolgozó nyomozót saját felettesei akadályozták meg a nyomozás sikeres befejezésében."
A Magyar Nemzet az OECD nemzetközi felmérését ismerteti, amelyből kiderül: Egyre szélesebb körben terjed az iskolai erőszak a hazai oktatási intézményekben. Magyarországon az átlagot meghaladó mértékű a tanórai rendzavarás, a rongálás, a lopás, más tanulók vagy tanárok fizikai és lelki bántalmazása. Magyarországon különösen aggasztó a vulgáris beszéd használata és a rongálás. Nemzetközi viszonylatban az iskolák 37 százalékában szenvednek a tanárok a trágár megnyilvánulásoktól, vagyis a verbális agressziótól. Magyarországon ez az érték a 77 százalékot is eléri. Nem sokkal jobb a helyzet az iskolai rongálások esetében sem, hiszen míg nemzetközi átlagban az intézmények negyedében hátráltatja a munkát a rongálás, addig hazánkban ez az arány 53,5 százalék.
A Világgazdaság arról ír, hogy miközben a versenyszféra elsősorban az elbocsátásokkal igyekszik kezelni a válságot, az állam a béreken spórol. Ezt mutatják ugyanis az első négyhavi kereseti és létszámadatok. No meg azt is, hogy a korábban prognosztizáltnál jelentősebb volt a munkahelymegszűnés: százezres leépítést jeleztek, s 140 ezer körül alakult, és ebben még nincsenek benne a legkisebbek Az öt főnél többet foglalkoztatóknál ez 5,4 százalékos alkalmazotti létszámcsökkenés. Az első négy hónapban a reálkeresetek 2,2 százalékkal csökkentek.
A Napi Gazdaság összeállításában arról ír, hogy miközben sok budapesti taxis vállalkozás a lehető legmagasabb tarifát alkalmazza, az utasok bőven válogathatnak a jóval alacsonyabb árakkal dolgozó szolgáltatók között, hiszen a személyfuvarozó cégek egyre-másra kínálják akcióikat. A konkurensek szerint a jellemzően kilométerenként 200 forint alatti akciós ajánlatok még az önköltséget sem fedezik. Van olyan társaság, amely bevallotta a lapnak, kedvezményes tarifájával a 40 százalék körül fővárosi átlagot meghaladó, 60-65 százalékos kihasználtságot tud elérni. Sipeki József, a Tele5 Taxi ügyvezetője - aki szintén szkeptikus az akciókat illetően - úgy véli, még a jelenlegi maximált tarifák is pengeélen táncolnak, ezért olyan javaslatot terjesztettek a városvezetés elé, amelyben az 500-600 forintra emelt alapdíj mellett 200 forintos nappali és 260 forintos éjszakai díj bevezetését szorgalmazzák.