Vasárnap este egy kaposvári, egy dorogi, egy kisbéri és két tatabányai boltban estek egymásnak a vásárlók az akciós sajtért, ami pillanatokon belül elfogyott. Rendőröknek kellett megfékezniük a vásárlókat, a boltokat pedig aznap estére bezárták.
De vajon mi viszi rá az embereket arra, hogy egy olcsó sajtért órákat álldogáljanak a tömegben, ahol verekedés alakul ki közöttük?
Németh Erzsébet szociálpszichológus úgy véli, hogy az ilyen hisztérikus jelenetek kialakulásában közrejátszik, hogy a tömegeket vonzó vásárlási akciókban általában az iskolázatlan munkanélküliek vesznek részt. Számukra egy ártalmatlan vásárlás az önbecsülést fokozó versenyhelyzetté fajulhat.
Mint mondta, az emberek szeretnek jól járni, arra pedig nincsenek felkészülve, hogy az áruházban egy egész tömeggel kel megbirkózni a termékért. Aki azonban elmegy egy ilyen akcióra, az időt és energiát fektet be, és ha nem éri el célját, azaz nem tudja megszerezni az olcsó terméket, akkor a befektetése elvész.
Általában olyan ember megy el, akinek az ideje ugyan nem túl drága, de minél tovább vár egy üzletben, annál inkább felnagyítódik a veszteség.
A tömeg ráadásul érzelmileg is sodorja az egyént, a kialakult általános véleményeket az egyes emberek hamar átveszik. A tömegben ráadásul az egyének felelősségérzete jelentősen lecsökken, az emberek kevésbé érzik felelősnek magukat a saját viselkedésükért, ha úgy érzik, hogy egy tömeg részei. A tömeg ráadásul általában jelentősen alulinformált, nem tudják például azt, hogy mi van a sor elején, és meddig kell még várniuk.
A tömegjelenetek megelőzése így elsősorban kommunikációs kérdés.
Hanganyag: Herczeg Zsolt