Forrnak az indulatok Dobogókőn. A hírek szerint futurisztikus üvegpalota épülne az ország egyik legkedveltebb kirándulóhelyén, amelyet teljesen átalakítanának. A terv ellen tiltakozóhadjárat indult, amelynek nyomán e-mailek százai öntötték el a pilisszentkereszti önkormányzatot és a tervező irodát is. A tiltakozók attól félnek, hogy kiszorulnak az egyszerű bakancsos turisták a helyről, és elvész annak állítólagos szakralitása is. Mások viszont "kis panamákat" sejtenek a háttérben.
Lendvai József, a pilisszentkereszti polgármester az Inforadio.hu-nak kifejtette: 2006 előtt valóban létezett egy terv, amelynek alapján 13,6 kilométeres kabinos felvonóval kötötték volna össze Dömöst Dobogókővel. Ez hatalmas erdőirtásokkal járt volna, s ellene ő is tiltakozott akkor. Mikor polgármester lett, ezt a tervet elvetették, és az Országos Lakásépítési Hatóságtól visszakapott kétmillió forintból ötletpályázatot írtak ki a Pilisszentkereszt és hozzátartozó Dobogókő rendezésére.
Előtte azonban felmérték az igényeket. A végül nyertes Arch and Art iroda ezek figyelembe vételével készítette el tanulmánytervét, még 2007-ben, 1,2 millió forintért. Ezzel kezdődtek a mostani problémák.
Az iroda munkatársa, Birkás Gábor és a tanulmányterv kezdő sorai szintén nagy hangsúlyt helyeznek Dobogókő állítólagos szakralitására. A terv úgy fogalmaz (szó szerint): "Van egy hely Magyarországon, ahová a távoli kelet világa vágyakozik. Van egy hely Magyarországon, ahova a magyar történelem gyökerezik. Van egy hely Magyarországon, ahol a természet lágy szépsége ámulatba ejt. Ez a hely Magyarországon egy hely és annak természeti környezete, mely szégyenkezve hordozz az elmúlt 40 év építészeti örökségét, utat keresve egy más minőségű élet lehetőségei között. Kapcsolat. Mozgás, térben és időben fenn és lenn Dobogókő és Pilisszentkereszt. Egy folyamat, egy mozgás a két térség között, lehetőséget adva a fejlesztés, a jövőkép megformálására. Egy természeti egység összeköt bennünket, melyben lassan emelkedik fel az út, felfűzve Pilisszentkereszt bázisára épülő kulturális oktatási, majd sportközpontokat a Dobogókőn létrehozandó rekreációs fejlesztésekig."
"Figyelemfelkeltő és extravagáns"
Korlátoznák az autós forgalmat, sétánnyá alakítanák a főutat és létesítenének egy felvonót is. Kiemelik, hogy "egyedi hangvételű" központi épületet építenének a parkoló helyére. Az épületnek a terv szerint "figyelemfelkeltőnek és extravagánsnak" kell lennie, "a kortárs építészeti törekvések szellemében".
Volna benne uszoda, korcsolya- és focipálya, szauna, wellnessközpont, étterem. Négy emelet magasban pedig kiállítót építenének, ahova egy rámpán lehetne feljutni. Az épületet üveggel borítanák be, hogy nappal láthatatlan legyen. Birkás Gábor elmondta, ez az épület egy "üveghegy" lenne.
Hozzátette: a másik fő létesítmény, az ökumenikus vallásközpont tulajdonképpen egy üres centrális tér lenne, vallási jelek nélkül, hogy bármely vallás képviselői, követői használhassák. Szerinte ugyanis Dobogókő a világ szakrális központja, a föld szívcsakrája, ami ugyan a mienk, magyaroké, de nem szoríthatunk ki onnan senkit sem. (Tegyük hozzá, az ökumené keresztény fogalma csak a keresztény felekezetekre vonatkozik, más vallásokra nem.)
Az Arch and Art tanulmányterve szól arról is, hogy rendeznék a közterületeket, rendbe hoznák turistaútvonalakat, és fejlesztenék a sípályát is, valamint új parkolót építenének a település határában. A cég fontosnak tartja a megújuló energiák használatát is.
A budaörsi cég honlapja szerint tervezési referenciái között szerepel a montenegrói Herceg Novi városfejlesztési terve, illetve a gödöllői városközpont revitalizációjának tanulmányterve, de ők készítették a Lágymányosi-öbölben a Kopaszi-gát tanulmánytervét 2003-ban. A cég elsősorban tervezéssel foglalkozik, kivitelezési referenciái között szinte csak szállodák szerepelnek.
{{keretes_cim}}
A Wikipédia szócikke úgy ír: Az ezoterikus világszemlélet értelmében a Föld szívcsakrája Dobogókőn található. Jelentősége a világhírű energiaközpontokéval, Stonehenge-ével, a görögországi delphoi jósdáéval vagy az egyiptomi Kheopsz-piramiséval vetekszik. Néhány évvel ezelőtt, amikor a dalai láma hazánkba látogatott, a következőket nyilatkozta: "A tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szív-csakrája Magyarország területén, pontosabban a Pilisben van." A környező kirándulóutak egyike egy ősmagyar ösvény.
Tiltakoznak a táltosok
Az Arch and Art tanulmányterve azonban tiltakozást váltott ki. Dobogókő nagyon népszerű az ősmagyar kultúrával foglalkozók és a táltoshitűek közt, több ösvényük és táltosiskolájuk is van a környéken.
Az interneten, többnyire az ősmagyar kultúrával foglalkozó blogokban és honlapokon olvasható felhívások népszavazás kiírására és tiltakozó levelek írására szólítanak fel - a cég már kétszáz e-mailt kapott, a polgármesteri hivatal számítógépes rendszere pedig alig bírta az e-mailek invázióját. A polgármester áprilisban a Médiaröntgennek úgy nyilatkozott: "pár civil szervezet, illetve ősi magyarföld-féltő és szakrális helyőrző, meg nem is tudom, kik, tiltakoznak".
Birkás Gábor megjegyezte: számos, az ősmagyarsággal foglalkozó barátja van, őt is érdekli a honfoglalás előtti magyar történelem, és ezen ismerősei elképedve küldözgetik neki az újabb és újabb tiltakozó leveleket. Az építész úgy fogalmazott: az ősmagyar sámánok nevében is szégyelli, ami történik.
Azon túl viszont, hogy folyamatosan tiltakoznak a tanulmányterv ellen, nincs nagy szerepük az ügyben. A polgármesteren és az Arch and Art Kft-n (AA) túl a két főszereplő két dobogókői civilszervezet, az 1994-ben alapított Dobogókő Egyesület (DE) és a nemrég bejegyzett Civil Dobogószív Egyesület (CDE). De létezik még egy Dobogókőért Közhasznú Alapítvány (DKA) is, Lőrincze László vezetésével.
Ötvenes évek retró
Abban mindenki egyetért, hogy ráférne a generáljavítás az ország egyik legkedveltebb kirándulóhelyére. Mint azt Lendvai József elmondta, hét közben csak páran látogatnak el a hétvégenként akár ezer embert is fogadó, népszerű kirándulóhelyre. Ilyenkor azonban csak szemét marad a turisták után.
Mivel az infrastruktúra, a szolgáltatások elégtelenek, ezért a szállodák kihasználtsága 50 százalék alatt van, és a vendégek alig pár napot töltenek el ott. A víz- és áramellátás, a csatornázás sem tökéletes, ellenben egyre többen költöznek Dobogókőre állandó lakosként. Ezért volna szükség a település rendezésére, fejlesztésére.
Lendvai József hangsúlyozta: fakivágásról, erdőirtásról szó sincs. Azonban korlátoznák a gépkocsiforgalmat, és rendeznék a zöldterületeket. Tényleg építenének egy nagy parkolót is, de csak a jelenleg is e célra használt területen, és nagyobb hangsúlyt fektetnének Dobogókő szakrális jellegére. Ezért ökofalut és látogatóközpontot szeretnének létrehozni a településen, amennyire lehet, a megújuló energiaforrások felhasználásával.
A helyi szervezeteknek nem tetszik
Az Arch and Art tanulmánya viszont egyik szervezetnek sem tetszik a három közül. Az, hogy a megvalósítására nincs pénz (az Inforadio.hu számításai szerint ez ötmilliárd-hétszázmillió forintba kerülne), ugyancsak mindenki számára világos, beleértve a polgármestert is.
Csizmadia Gábor, a Dobogókő Egyesület képviselője elmondta: ők nem üvegpalotát, hanem parkot szeretnének a központi parkoló helyére, Dobos Beáta, a CDE szóvivője, az egyesület elnökének, Nagy Lászlónak a felesége pedig leginkább egy játszóteret hiányol.
A jezsuiták - akiknek lelkigyakorlatos háza van a településen - sem látnának szívesen semmiféle gigaberuházást. Az Arch and Art építésze szerint viszont legalább egymilliárd forintba kerülne a település energetikai ellátása.
Csizmadia Gábor elmondta: a baj az, hogy Dobogókőn még a szemétszedést is a DE oldja meg. Korábban volt önálló irányítószámuk, már az sincs, és címükben sem szerepel Dobogókő neve. Ez pedig azért baj, mert ha mentőt hívnak, akkor az is Pilisszentkeresztre megy, nem pedig Dobogókőre.
Elszakadnának Pilisszentkereszttől
Egyszer már megpróbáltak elszakadni a falutól, és Esztergomhoz csatlakozni, de a megyehatár miatt ez nem sikerült. Azonban ha az állandó lakosok száma eléri a háromszázat, akkor jogi értelemben megnyílik az út a település önállóvá válása előtt.
Mint arra Csizmadia Gábor és Dobos Beáta is felhívja a figyelmet: miközben alig egy-két millió forintot fordít Dobogókő fejlesztésére évenként az önkormányzat, Pilisszentkereszt az innen származó bevételekből él. A szlovák iskola fönntartására - amely 40 százalékos kihasználtsággal működik - például nyolcvanmillió forintot vonnak el Dobogókőtől, és ebből hatvanmillió a dobogókőiek idegenforgalmi adójából folyik be.
Lendvai József ezzel kapcsolatban megjegyezte: az iskolát az idegenforgalmi adóból tartják fönn, ami csak a szállodai vendégektől folyik be. Minden ilyen forinthoz két másikat tesz az állam, így az összeg 45 millióra rúg. A helyi lakosoktól beszedett 10-12 millió forintot álíltása szerint teljes egészében Dobogókőn használják fel.
Amint Csizmadia Gábor fogalmazott: nem nagyszabású tervekre lenne szükség, amelyek megvalósítására amúgy sincsen pénz, hanem tisztességes kirándulóközpontot kellene kialakítani, ahova az emberek sétálni, biciklizni, pihenni járnak. A hely jelenleg azonban a retró kedvelőinek tetszhet csak, mivel Csizmadia Gábor szerint az ötvenes évek óta semmi nem változott.
A DE munkatársa hozzátette: az előző településvezetés éppen azért bukott meg, mert nem lehetett vele kommunikálni. Most az új polgármester is ebbe a hibába látszik beleesni, mivel ugyan meghallgat mindenkit, de nem veszi figyelembe a panaszokat.Csak egy tanulmányterv
A polgármester megjegyezte: a 2007-es, az Arch and Art által készített tanulmányterv nem azonos a település új rendezési tervével, amelynek most, május 11-én zárult le az előkészítése, holott már februárban el szerettek volna jutni idáig. Ezután annak hatósági engedélyeztetése következik, majd a szabályozás és az örökségvédelmi hatástanulmányok. A rendezési terv azonban nem tartalmaz konkrét területrendezési és építési elképzeléseket, csak annak kereteit jelöli ki.
Birkás Gábor építész is leszögezte: elképzelésük csak egy tanulmányterv, és más elképzeléseket is megvalósíthatónak látnak, ráadásul az irodán belül is készült öt változat, és a Dobogókő Egyesület azon ötlete, hogy parkot építsenek a parkoló helyére, nekik is tetszik. Attól tehát senkinek sem kell tartania - és ezt osztja Dobos Beáta, valamint Csizmadia Gábor is - hogy hirtelen teljesen átépítik Dobogókőt, és megfizethetetlen turistaközpont válik belőle.
A polgármester hozzátette: a CDE felvállalta, hogy új ötletpályázatot ír ki a dobogókői rendezésre, azonban nem látja, hogy ez ügyben léptek volna bármit is. Dobos Beáta azonban rámutatott: éppen azért kérték volna a rendezési terv elfogadásának halasztását, hogy legyen értelme kiírni az ötletpályázatot. Mint mondta, ha a rendezési terv nem változik, jogi útra terelik az ügyet. A pályázat kiírása pedig pár hét múlva megtörténik.
Dobos Beáta azonban attól tart, hogy ha elül az ügy körüli botrány, akkor óvatosan, fű alatt belekezdenek valami hasonló tervnek a megvalósításába. Mint arra Csizmadia Gábor fölhívta a figyelmet: a rendezési terv majdani elfogadásával nincs lezárva az ügy, mert az bármikor módosítható.
"Birkás-klán"?
Mint Csizmadia Gábor rámutatott: az Arch and Art Kft. "gyanúsan ingyen" csinál mindent. Ingyen vállalta el 2008 tavaszán, egy évvel az Arch and Art tanulmányának győzelme után Pilisszentkereszt főépítészi tisztét a polgármester helyettesének javaslatára Yveta B. Bartosová is, Birkás Gábor felesége. Õ azonban 2009. május 13-án, szerdán lemondott. Pedig Birkás Gábor szerint szlovák állampolgárságú feleségének alkalmazása csattanós válasz volt a Szlovák Ház költöztetése miatt Szlovákiával kialakult vitára.
A "Birkás-klán", ahogyan Dobos Beáta nevezi, azonban máshova is betette a lábát. Az Arch and Art Kft. egyik vezetője ugyanis az a Birkás Beáta, aki képviseli az Anahata House Kft.-t is, ami nem is olyan régen vett telket Dobogókőn, tulajdonosa pedig azonos az Arch and Art Kft. tulajdonosával, a Seychelles-szigeteken bejegyzett Arch and Art Corp.-nel - ami imigyen a civilek állítása szerint klasszikus offhsore-cégnek tűnik.
Ettől kezdve pedig Csizmadia Gábor szerint nem az "üveghegy" amúgyis irreálisnak tűnő terve a fő kérdés. Nekik ugyan nincs semmilyen problémájuk személy szerint Birkás Gáborral, de gyanús, hogy telket vesznek Dobogókőn, egy olyan helyen, ahol öt és fél méter a magassági korlátozás, és a telek kis százalékát lehet csak beépíteni az érvényes szabályozás szerint, majd mindenben a polgármester segítségére sietnek.
Birkás Gábor ezzel kapcsolatban elmondta: a Nimród hotel melletti telekről van szó, amelynek résztulajdonosai lettek. Az előző polgármester szintén igényt tartott volna a telekre a Nimród vezetőivel együtt, ezért 12 méterről öt és fél méterre szállították le a beépítési magasságot. Ezt szeretnék ők 9,5 méterre növelni, hogy apartmant építhessenek a telekre, de az alacsonyabb lenne a Nimród hotelnél.
Változtatni mindenki szeretne tehát, azonban nem mindegy, hogyan. Birkás Gábor úgy gondolja, már az baj, hogy a "Kádárral kötött egyezség" miatt Dobogókőnek állandó lakosai lehettek, és "felparcellázták a föld szívcsakráját", így azóta "osztogatják és fosztogatják" a területet.
Õ a helyiektől és az ősmagyaroktól, az ősmagyarok és a helyiek tőle féltik a hely "vallási jelentőségét". És ugyan - az ügyet sajátos csomagolásban szétkürtölő ősmagyarok kivételével - mindenki hangsúlyozza, hogy a tanulmányterv csak ötlet volt, a vita föllángolt a település jövőét illetően.
Csizmadia Gábor "kis panamákat" sejt az egész hercehurca hátterében. Mindenesetre az ügyben egy hónapon belül kihelyezett önkormányzati ülést tartanak Dobogókőn.