A kormány szerint közbeszerzésben nem érvényesíthetők nemzetbiztonsági szempontok

InfoRádió / MTI
2009. május 20. 17:44
A közbeszerzési törvény (Kbt.) nem teszi lehetővé a pályázók olyan szűrését a kormányzati informatikai rendszer uniós szintű kiterjesztése kapcsán, amelynek alapján kizárólag a nemzetbiztonsági szempontból megvizsgált cégek tehetnének ajánlatot - közölte a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) infokommunikációs államtitkárságának sajtóirodája.

A MeH közleményében Simicskó István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatójára reagál. Az ellenzéki képviselő ugyanis azt mondta: a Fidesz-KDNP szerint nem indokolt, hogy mentesítsék a közbeszerzési törvény alól azt a mintegy 15 milliárd forint értékű beszerzést, melynek célja a kormányzati informatikai rendszer uniós szintű kiterjesztése.

Ma Magyarországon, amikor az emberek megélhetési gondokkal küzdenek, amikor az ország súlyos pénzügyi-gazdasági válságban van, talán nem az a legfontosabb, hogy ilyen típusú informatikai fejlesztést hajtson végre a kormány, ráadásul a közbeszerzési törvény megkerülésével - teszi hozzá a KDNP-s képviselő.

A MeH közleményében azt is írja: az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága korábban már a közbeszerzési törvény alkalmazását kizáró döntést hozott, mivel a Kbt. nem teszi lehetővé a pályázók olyan szűrését, amelynek alapján kizárólag a nemzetbiztonsági szempontból megvizsgált cégek tehetnének ajánlatot. Ezért a központi rendszerhez kapcsolódó fejlesztések beszerzése nem a Kbt., hanem kormányrendelet alapján bonyolítható le - olvasható a közleményben.

Hozzáteszik: mivel a fejlesztések európai uniós forrásból történnek, ezért az Európai Unió előírásai alapján beszerzési eljárásonként kötelezően legalább három pályázó meghívása szükséges. Az előterjesztésben szereplő feladatok legalább hét különböző beszerzési eljárást foglalnak magukba, így minimum huszonegy pályázót hívnak meg - írták a közleményben.

Azt is kiemelik: a megfelelő szintű és elvárt biztonsági követelmények figyelmen kívül hagyása mellett megvalósított feladatok jelentős bizalomvesztéshez vezethetnek mind az Európai Unió tagállamai, mind a hazai és az uniós állampolgárok körében is, hiszen ezzel megkérdőjelezhetővé válhat a hazai elektronikus közigazgatási rendszerek megbízhatósága.