A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta sokan hangoztatják, hogy a középszintű záróvizsga túl gyenge, az emelt szintű érettségi nélkül a felsőoktatásba kerülők rosszul teljesítenek a diákok - s a helyzet mára már kétségbeejtő.
A Magyar Rektori Konferencia elnöke 3-4 éven belül kötelezően előírná, hogy a diákoknak legalább egy tantárgyból emelt szinte kelljen érettségizniük. Rudas Imre az InfoRádiónak elmondta, ezt a véleményt nem osztja minden egyetem és főiskola.
"Az intézmények finanszírozása hallgatói létszámtól függ. Óhatatlanul benne van a félelem a felsőoktatási intézmények vezetőiben, hogyha emelik a bejutás követelményeit, ez hallgatói létszámvesztést jelent, ami nagyon súlyos finanszírozási problémát jelenthet" - tette hozzá.
A Gimnáziumok Országos Szövetsége is kockázatot lát a középszintű érettségiben. Doba László, a szervezet elnökségi tagja, az Eötvös József Gimnázium igazgatója az InfoRádiónak ráadásul azt mondta, évről-évre romlik a vizsgafeladatok színvonala.
"Úgy érettségizni, hogy valaki szabadon dönthet arról: emelt szinten nem akar vizsgázni, nincs se füle, se farka nincs. Ragaszkodni kellene egyetemeknek és főiskoláknak legalább egy tantárgyból az emelt szintű érettségihez. Sőt, államilag finanszírozott egyetemekre be se kerülhessen az, aki nem tesz emelt szintű vizsgát legalább egy tárgyból, különben fölösleges oktatni" - jelentette ki.
Most csak néhány bölcsészszakon kötelező az emelt szintű érettségi, főként a nyelvi szakokon, de jövőre már az orvosi képzésben is az lesz.