Kinek is köszönhető a vasfüggöny lebontása?

Infostart
2009. május 3. 14:30
A berlini fal összeomlása akkor kezdődött, amikor Magyarország hozzákezdett a vasfüggöny lebontásához - áll a magyar származású svájci újságíró, Oplatka András legújabb könyvének borítóján, a címlapon pedig a szeptemberi határnyitást követően egy Trabant ablakából már egy német zászlót, s német útlevelet lobogtató NDK-s menekült látható. A budapesti Andrássy Egyetem docense az InfoRádiónak azt mondta: a vasfüggöny lebontása nem 1989 nyarán, hanem már május 2-án elkezdődött.

Egyszerre volt spontán és egyeztetett folyamat a vasfüggöny lebontása - mondta az InfoRádiónak Oplatka András, aki hangsúlyozta: bár június 27-én ünnepeljük a határnyitás huszadik évfordulóját, a vasfüggöny technikai lebontása már 1989. május 2-án megkezdődött, igaz, a keletnémet polgárokat csak később engedték át a határon.

Az Andrássy Egyetem docense hozzátetette, gazdasági kényszer is állt a határnyitás mögött. A nagyon rossz állapotban lévő vasfüggöny lebontása lényegében a határőrség követelésére indult meg, mivel valamit kezdeni kellett vele, pénz viszont nem volt a felújítására.

A történelmi események mögött természetesen politikai megfontolás is állt, hiszen felvetődött a kérdés: miért kell vasfüggöny, amikor már 1988 elejétől a magyarok kaphattak "világútlevelet" és szabadon utazhattak.

Németh Miklós akkori miniszterelnök 1989. március 3-án Moszkvában tárgyalt Gorbacsovval, akivel közölte, hogy Magyarország a vasfüggöny megnyitását tervezi. A fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint a szovjet pártfőtitkár lényegében nem értette, hogy ez miért probléma, és nem tudta, mit mondjon a magyar miniszterelnöknek. A magyar fél ezt úgy értelmezte, hogy szabad kezet kapott - mondta a magyar származású svájci újságíró.

Kinek az öröksége?

Természetesen Moszkvát érdekelte, mi zajlik Magyarországon, de a szovjet politikusoknak 1989 nyarára már sok gondjuk volt, hiszen a Szovjetunió a szétesés szélére került. A határnyitás kérdését tudomásul vették, nem tudtak és nem is akartak beavatkozni az eseményekbe - fogalmazott a történész.

Amikor 1989. június 27én Horn Gyula akkori külügyminiszter és osztrák partnere, Alois Mock vállalkozott a magyar-osztrák határon húzódó határzár átvágására, keresni kellett olyan részt, ahol még viszonylag épségben volt a vasfüggöny, és az átvágással jól lehetett fotózkodni, hiszen több mint egy hónappal a szimbolikus esemény előtt gyakorlatilag már szétbontották a kerítést.

Éppen ezért az egyetemi docens furcsállja, hogy a magyar kormány idén június 27-én, nem pedig május 2-án ünnepli a vasfüggöny lebontásának huszadik évfordulóját, és úgy véli: ezzel Horn Gyula örökségét pártpolitikailag akarják kisajátítani.

Ez a határnyitás mindenki öröksége - hangsúlyozta, hozzátéve: Németh Miklós és a miniszterelnöki hivatal volt a folyamat motorja, de a politikai közeg mellett a magyar társadalomra is szükség volt a határnyitás elérésére.

Hanganyag: Németh Zoltán, Vincze András


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Oplatka András
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Vincze András tudósítása Németországból
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást