A Balatonalmáditól néhány kilométeres távolságban található Szentkirályszabadja melletti katonai repülőtér egykor helikopteres bázisként működött. A szentkirályszabadjai és a veszprémi önkormányzat döntése alapján kereskedelmi és polgári repülőtér létesülne az egykori katonai objektum helyén. Az ingatlant megvásárolta a repülőteret tervező BudaWest Zrt.
A beruházás terve igen élénk tiltakozást váltott Balatonalmádi, és a környező települések lakói, illetve üdülőtulajdonosai körében. Mivel a tervezett repülőtér a tiltakozók szerint a Balaton teljes keleti medencéjét veszélyezteti, az érintettek megalapították a Kelet-balatoni Légtérvédő Egyesületet (KBLE).
Az egyesület honlapja közli Lotz Károly korábbi közlekedési miniszter álláspontját, aki szerint a tervezett beruházás üzleti, közgazdasági szempontból is nonszensz, mivel ez lenne a nyolcadik repülőtér 200 kilométeres körzetben. Lotz arra is felhívta a figyelmet, hogy a Szentkirályszabadjáról, illetve a Siófok melletti repülőtérről felszálló repülőgépek légifolyosói egymással szemben vezetnek, ez biztonsági szempontból is rendkívül aggályos - mondta az Inforadio.hu kérdésére Roboz Zsóka, a KBLE sajtóreferense.
A méret a lényeg?
A szentkirályszabadjai korábbi katonai légi-bázison nagygépek - Boeing 737, Airbus 320, stb. - fogadására alkalmas nemzetközi kereskedelmi repülőteret kívánnak létesíteni. A repülőtér összes alacsony fel-, illetve leszálló légifolyosója a Balaton keleti medencéje, illetőleg Balatonalmádi belterülete felett húzódna - olvasható a KBLE honlapján. A leszálló gépek repülési magassága 3 fokos besiklási szöggel számolva a déli partnál, Siófoknál mintegy 1000 méter, Balatonalmádi belterülete felett pedig 180-500 méter lenne.
A beruházást tervező BudaWest Airport Holding Zrt. az Inforadio.hu megkeresésére a fentiekkel kapcsolatban az alábbiakat közölte írásban:
A tervezett repülőtér forgalmában a mértékadó géptípusok (vagyis a maximálisan megengedett méretű gépek) a B737 és az A320 vehetnek részt, tehát ennél nagyobb gépek nem használhatják a repülőteret. Ezek a típusok nem minősülnek "nagygépnek" (ilyen kategória egyébként sem létezik), szakmai szempontból ezek a gépek kimondottan közepes nagyságú gépeknek számítanak, amit a hivatalos kategorizálás is tükröz: a nemzetközi szabványok A-tól F-ig sorolják be a repülőgépeket méretük szerint, mindkét géptípus a C kategóriába tartozik.
Leszálló repülő 280 méterrel a nyaralók felett
Az egyesület által terjesztett szórólapok címoldalán szereplő, valóban "nagygépek" (D, E és F kategória) nem használhatják a jövőbeni üzemelés során a repülőteret, annak futópályája egyszerűen alkalmatlan ezen típusok kiszolgálására. Az egyesület ebben az esetben rémhíreket terjeszt a lakosság körében - olvasható a BudaWest levelében.
A beruházó cég álláspontja szerint "a repülőtér tervezett léginavigációs útvonalai (két felszállási és két megközelítési útvonal) közül két megközelítési és egy felszállási útvonal húzódik Balatonalmádi felett, a negyedik útvonal észak felé megkerüli Veszprémet, vagyis Balatonalmádit nem érinti. Az érkező és induló gépek tervezett áthaladási magassága Balatonalmádi felett 280 és 1100 méter között változik."
A tervezett le- és felszállások száma az első évben 11256, vagyis az év minden napjára jut 30 (!), és ez a későbbiek folyamán évi 18760-ra emelkedne - olvasható a tiltakozó egyesület honlapján. A tervekben szereplő 10 000 tonna/év teherszállítás céljára egy
cargo-bázis épül majd.
Rémes hír, vagy rémhír?
A beruházó álláspontja szerint ez is rémhír, "a valóság a következő: az üzemelés első évében, vagyis 2011-ben a tervezett forgalom 1035 művelet. Az üzemelés tizedik évében, vagyis 2020-ban az éves forgalom 18.760 művelet. 2020-ban, annak is a legforgalmasabb 6 hónapjában (májustól-októberig terjedő időszak) 11256 művelet a tervezett forgalom, melyből a B737 és A320 (S5.2 zajkategória) részesedése 840 művelet. Ez napi bontásban, 2020-ban a Balatonalmádi felett elhaladó két megközelítési és egy indulási útvonalat figyelembe véve 3 darab B737/A320 gépet jelent."
Mint a beruházó szerkesztőségünkbe eljuttatott levelében olvasható: "a 2020-ra tervezett 10000 tonna/év adat megfelel a beruházó terveinek, a nagyságrend szemléltetésként: ez a jelenlegi, nemzetközi viszonylatban elkeserítően alacsony ferihegyi áruszállítási volumennek mindössze az egy-nyolcada. Nem véletlen, hogy a ferihegyi repülőtér jelenlegi üzemeltetője a meglévő 10000 négyzetméteres raktárkapacitását háromszorosára kívánja növelni és 2012-ig el kívánja érni a 132000 tonna/év volument."
A tiltakozók szerint a tervezett légtérhasználat a környéken lakók, nyaralók mindennapi életére igen káros következményekkel járna. A tervezett 50dB feletti átlagos zajterhelésű sáv Siófoknál kezdődne és a Balaton teljes keleti medencéjén végighúzódva és felerősödve érné el Almádit, ahol a repülőgépek dübörgésekor akár 75dB zaj is mérhető majd. (Az átlagzajt a csendes és zajos időszakok súlyozásával számítják, a zajcsúcsok természetesen az átlagzajnál lényegesen magasabbak is lehetnek.)
A fentiekkel kapcsolatban a beruházó véleménye az, hogy "a hatályos magyar műszaki előírásoknak megfelelően elvégzett, és az illetékes hatóság (NKH LI) által jóváhagyott zajszámítások szerint a tervezett forgalomból származó zajterhelés sehol nem haladja meg a jogszabályban rögzített határértéket (!), sem Szentkirályszabadján, sem a távolabb fekvő Kádártán, Litéren és Balatonalmádin! Az "igen káros következmények" szófordulat hatásos, de szakmai szempontból értelmezhetetlen."Alternatív útvonal terve
Az Inforadio.hu megkérdezte, befolyásolja-e a BudaWest Airport Holding Zrt. szentkirályszabadjai repülőtérre vonatkozó beruházási-fejlesztési terveit az ezzel kapcsolatos lakossági tiltakozás? Információink szerint mintegy 2000 helyi lakos és nyaralótulajdonos, továbbá számos más aláíró tiltakozik a beruházási tervek ellen.
A beruházó cég nevében válaszoló György Katalin levelében az áll, hogy "a BudaWest Airport Holding Zrt. igyekszik maximálisan figyelembe venni a lakossági észrevételeket. Ezek alapján alternatív megközelíthetőségi útvonalat dolgoztak ki szakértőink, mely lehetővé tenné a repülőtér északi irányú megközelítését. Ennek engedélyeztetését kezdeményeztük a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Igazgatóságánál."
Balatonalmádi bekeményít
Balatonalmádi önkormányzata a közelmúltban megváltoztatta a város egyes területeire vonatkozó zajvédelmi rendeletet, csökkentve a korábban érvényben lévő zajértékeket. A BudaWest Airport Holding Zrt. fentebb idézett levelében erre így reagált:
"Úgy gondoljuk, hogy ez inkább egy figyelemfelkeltő akció Balatonalmádi részéről. Törekszünk a minél szélesebb körű egyeztetésre, de nem gondoljuk, hogy ennek a konkrét esetnek kihatása lenne a társaság beruházási terveire."
A zajvédelmi rendelet megváltoztatása azt eredményezheti, hogy a repülőtér tulajdonosa akár naponta tízmillió forintos nagyságrendű büntetés megfizetésére kötelezhető - mondta az Inforadio.hu kérdésére a tiltakozást szervező egyesület szóvivője.
Roboz Zsóka közölte azt is, hogy a beruházás sorsát meghatározó környezetvédelmi hatástanulmány megfogalmazásakor az önkormányzat zajvédelmi rendeletét figyelembe kell venni.
Bizakodó beruházó
Cziráki Csaba, a BudaWest Zrt. igazgatósági tagja arról tájékoztatta a Naplót, hogy a repülőtéri beruházás előkészítése a terveknek megfelelő. A Veszprém megyei napilap hétfői száma címlapon adja hírül, hogy a beruházó elmondása szerint "legkésőbb év végére az összes szükséges engedélyt beszerzik, ezt követően kezdődhetnek meg az építési munkálatok."
A BudaWest Zrt. eddig a vételárral együtt több mint kétmilliárd forintot költött a repülőtérre - írta a Napló. Az ötmilliárd forintos költséggel kalkuláló első ütemben a tervek szerint elkészül a terminál, valamint a nemzetközi légügyi szabványnak megfelelő műszerezettség, a pályafények. Felújítják a kifutópályát, a burkolatokat, parkolókat alakítanak ki.
Cziráki Csaba a Naplónak elmondta, hogy tartani tudják a szerződésben vállalt befejezési határidőt, 2010. szeptember 25-ét. Ebben az időpontban fapados gépeket fogad és indít a veszprém-szentkirályszabadjai repülőtér - írja a Veszprém megyei napilap. Cziráki szerint a világgazdasági válság nem befolyásolja a repülőtér felépítését.
A Napló idézi a Kelet-balatoni Légtérvédő Egyesület (KBLE) elnökének álláspontját. Dávid Gyula, aki a balatonalmádi képviselőtestület tagja, arról beszélt, hogy nem egyedül a zajról kell említést tenni, hiszen a Balaton régiót érintő környezetszennyező és egészségkárosító hatások is nagyon jelentősek.
Példátlan civil összefogás a beruházás ellen
A KBLE elnöke szerint kevés figyelem irányul a sugárhajtású repülőgépek egyik legszennyezőbb származékára, a benzpirénre, ami már rendkívül alacsony koncentrációban is rákkeltő és genetikai károsodást okoz - hangsúlyozta Dávid Gyula.
Az évi 18760 repülési művelet során körülbelül 1,5 kilogramm benzpirén jut kis magasságban a levegőbe, majd részben a Balatonba. Nem elhanyagolható az sem, hogy egyes számítások szerint a balatonalmádi ingatlanok értéke negyedével csökken, ami legkevesebb 25 milliárd forint - hangsúlyozta az elnök. Mint a Napló írta: "példátlan civil összefogás jött létre, hogy a terveket a jelenlegi formában ne valósítsák meg."
Szerző: Kovács András István