Egyikük sem megy szembe Bajnaival, mindannyian támogatják az új kormányfőt, de további ajánlásokat is tesznek. Ezek mind baloldali tematikát követnek, elsősorban a munkahelyek megőrzéséről és a társadalmi kettészakítottság megakadályozásáról szólnak; de majd mindenki felhívta a figyelmet arra is, hogy ideje pontot tenni a pártfinanszírozás, a képviselői tiszteletdíjak és költségtérítések rendezésére, vagy az állami vezetők javadalmazásának kiegyenlítésére. Kérdés, hogy Bajnai Gordon ezeket a javaslatokat miként építi be a válságkezelésen túlmutató programjába, miután a politikai nyilatkozatokat nem adták át neki - és nem is fogják. Ennek elsősorban az az oka, hogy Bajnai nem tagja, nem vezetője az MSZP-nek, formailag a szocialista képviselők neki nem is tehetnének politikai nyilatkozatot.
A Magyar Nemzet szerint a Hajdú-Bét Rt. 2003. év végi közgyűlésein, amikor már a tulajdonosok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a baromfitermelő cég fizetésképtelen, több, nagy értékű üzem értékesítéséről is határozatot hoztak, sőt kezdeményezték a vállalat székhelyének áthelyezését. A lap birtokába jutott jegyzőkönyvek szerint december 8-án és 12-én más mellett a zagyvarékasi gyár és a hozzá tartozó telepek, a törökszentmiklósi hűtőház, a debreceni és a kisvárdai gyárak értékesítését készítették elő. A lapnak nyilatkozó jogász szerint a cég székhelyének áthelyezésére vonatkozó indítványt azért hozták meg a baromficég vezetői, hogy lassítani tudják az akkor már megindult felszámolási eljárást. Az ügyvéd nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy az időhúzásra a vagyon kimentése miatt volt szüksége a vállalatnak. Bár a baromficég ebben az időben anyagilag már annyira ellehetetlenült, hogy beszállítóit sem tudta kifizetni, a Wallis Rt.-nek mégis 305 millió forintos kölcsönkeretet biztosított. Közvetlenül 2003 karácsonya előtt pedig több, a külső szemlélő számára nehezen megmagyarázható engedményezési szerződést is kötött a Hajdú-Bét a Wallis Rt.-vel, amelyek összértéke eléri az egymilliárd forintot.
Az Index azt írja, hogy az EU legfontosabb programja még mindig gazdasági válság kezelése. A március közepi csúcson a tagállamok vezetői közleményükben arra jutottak, hogy a gazdaságélénkítésre szánt, különböző formában elköltött 400 milliárd eurós költekezés biztosan megteszi a hatását. Részben pénzintézetek, részben iparágak megsegítésére, részben adócsökkentésre, részben infrastruktúra fejlesztésre, részben pedig vállalkozásoknak nyújtott kedvezményes állami hitelekre fordítják ezt a hallatlan összeget, ahol ezt a költségvetés megengedi. Ugyanakkor a bizottság azt is kénytelen volt megállapítani, hogy márciusban mélypontra jutott Európában a befektetői bizalom, és egyre több elemzés jósolja, hogy még 2010-ben is folytatódik a recesszió. A bizottság erre az évre átlagosan 2 százalékos csökkenést jósol az EU-ban. A magyar gazdaság hanyatlása becslések szerint legalább 5 százalékos lehet.
A magyarországi vállalatok körében a korábbi duplájára, egyharmadra nőtt a leépítést fontolgatók aránya, de ugyanennyien vannak a létszámbefagyasztást tervező cégek is, míg bővítéssel mindössze 1,3 százalék számol - derül ki a Hay Group felméréséből, amelyet a Napi Gazdaság ismertet. A megkérdezett cégek több mint fele számít arra, hogy üzleti eredménye 2009-ben a tervezettnél rosszabb lesz. Bár harmaduk számol bértömeg-növeléssel, a béremelési elképzelések a korábban tervezetthez képest karcsúbbak lettek. Az it- és telekommunikációs szektorban viszont nem kell aggódniuk a munkavállalóknak, ott akár tíz százalék fölötti bérnövekedés is várható.