Wéber Attila szociológus szerint paktummal végződött az MSZP elnökjelölése körüli vita, a párt legfontosabb szereplői hosszas és indulatos vita után kiegyeztek egymással.
Gyurcsány Ferencet felkészületlenül érte az, hogy felszólították a pártelnöki tisztről való lemondásra, és mint az elemző fogalmazott, a "talajfogás" előtt és közvetlenül utána nem tudta pontosan felmérni az erőviszonyokat.
A szociológus szerint a vita megmutatta, hogy a legfontosabb szereplők - Lendvai Ildikó, Kiss Péter, és Szekeres Imre - rendelkeznek akkora erővel, hogy beleszóljanak a jelenlegi és jövőbeni pozícióharcokba, de véleménye szerint az elmúlt évek során kiépített értelmiségi hátországa miatt nem lehet végleg leírni Gyurcsány Ferencet sem.
Bár Lendvai Ildikó ambicionálta legkevésbé a pártelnökséget, a párton belüli, széles körű elfogadottsága miatt, mások noszogatására vállalhatta el az elnökjelöltséget. A szociológus lát lehetőséget arra, hogy Lendvai a megválasztása esetén él a lehetőséggel, és az eddiginél sokkal markánsabb, önálló politikai profilt épít.
A Táncsics Alapítvány szerepe
Wéber úgy vélte, a Táncsics Alapítványnak nagy szerepe lehet egy potenciálisan várható ellenzéki, forráshiányos időszakban, hiszen jelenleg évi ötszázmillió forintos költségvetéssel gazdálkodik. A kuratórium elnökeként Gyurcsány Ferenc valószínűleg meg fog próbálni szellemi holdudvart kiépíteni az alapítvány köré. Ez a mostani pozícióvesztések után esélyt adhat számára az újraépítkezés elindítására.
A szociológus szerint lehetnek ellenérzések a párttagságban az eljárással szemben, ami növeli a belső feszültséget. Mint mondta, a triumvirátusok mindig átmeneti időszakra szólnak - kérdés, meddig tart az átmenet. A döntés a harc felfüggesztéséről szól, ami annyira fontos volt, hogy még a negyedik elnökjelöltnek, Mesterházy Attilának is akartak adni valamit, így ő lehet a frakció vezetője. Mesterházy esetén is okozhat nehézségeket megválasztásában, hogy nem nyílt eljárásban lett jelölt - tette hozzá.
Wéber úgy látja, Gyurcsány Ferencnek a Szekeres Imre elleni támadásában szerepet játszhattak az utóbbi idők indulatai, de ez csak mellékes szempont. Szerinte indulat szülte, de utólag racionálisnak tűnő politikai lépés volt Gyurcsány részéről Szekeres megtámadása, mivel így felmérhette, kik állnak mellette, akár Szekeressel szemben is.
Bár rövid távon Gyurcsánynak ezzel sikerült kiszorítani a védelmi minisztert az elnökjelölti versenyből, Wéber szerint összességében Szekeres Imre többet nyert a történteken, mint amennyit vesztett.
Válságos időszakban megnő a megyei elnökök szerepe
Suchman Tamás lehetséges "politikai és büntetőjogi felelősségről" is beszélt március 27-én, amikor javasolta Gyurcsány Ferenc távozását az MSZP éléről. Wéber szerint ez abban az esetben is nagyon súlyos, ha csak a magánvéleményét mondta, de valószínűleg nem erről volt szó, hanem előtte egyeztetett másokkal is.
A szociológus szerint válságos, kaotikus időszakokban megnő a párt bázisához legközelebb álló megyei elnökök szerepe. A megyei elnöki értekezlet korábban évekig csak adminisztratív szerepet játszott, csak 2000 óta kapott politikait.
Mint Wéber elmondta, a következő időszak országgyűlési szavazásaiban nagy szerepet játszhat a szocialista frakció összetétele, az egyes képviselők egyéni érdekei. Szerinte van körülbelül hetven honatya az MSZP képviselőcsoportjában, akiknek ez az utolsó ciklusuk, s ezért őket kevésbé köti a fegyelem. Viszont azoknál, akik a következő választások után is az Országgyűlés tagjai szeretnének maradni, az egzisztenciális okok épp úgy szerepet játszhatnak, mint a mentelmi jog megőrzése.