"Tavaly januárban azt mondtam az elnökségnek, ha nem sikerül növelni a támogatottságot, akkor sok kérdésről kell dönteni. Letelt az egy év, dönteni kell, mi legyen. Azt hallom, hogy az összefogáshoz szükséges változásnak, és az ellenzék józan magatartásának én magam vagyok a gátja. Ha igen, akkor én ezt az akadályt most megszüntetem" - ezzel a mondattal indította el a lavinát Gyurcsány Ferenc a március 21-én kezdődött MSZP-kongresszuson, ahol Lamperth Mónika is alátámasztotta: a szocialisták a következő két hétben új miniszterelnököt keresnek.
Első hét: keresd a jelöltet!
Gyurcsány Ferenc előbb blogjában, majd a parlamenti ülésen is megerősítette: döntése végleges és visszavonhatatlan.
A párt vezetői a váratlan bejelentés után magabiztosan nyilatkoztak: a parlamenti pártok közötti egyeztetés eredményeként megtalálják a széles körben elfogadott személyt, aki elvállalja a 2010-es választásokig az ország vezetését. Az új jelöltről április 5-én szavazhat a rendkívüli kongresszus, április 14-én pedig benyújtják az Országgyűlés elé a bizalmatlansági indítványt. Bár a céldátumok maradtak, nem ment zökkenőmentesen a Gyurcsány-utód keresése és megtalálása.
A tárgyalások hivatalosan hétfőn, március 23-án kezdődtek. Az SZDSZ rögtön leszögezte: nem szándékozik újra koalícióra lépni az MSZP-vel, de biztosítják a szükséges parlamenti többséget az új kormánynak. Közben kiszivárogtak az első nevek, akik komolyan szóba jöhettek a miniszterelnöki posztra: Surányi György egykori jegybankelnök, Glatz Ferenc akadémikus, valamint Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem rektora. Az már ekkor tudható volt, hogy a szabad demokraták a külföldön is nagy szaktekintélynek tartott volt jegybankelnököt látnák szívesen Gyurcsány Ferenc székében, és sokáig úgy tűnt, valóban Surányi György lehet a befutó.
Kedd este azonban a leköszönő kormányfő újabb meglepetéssel szolgált, amikor bejelentette a szocialista párt által támogatott jelölteket. A háromfős listán Surányi György és Glatz Ferenc neve mellett Vértes Andrásé szerepelt, akire sem az SZDSZ, sem pedig a közvélemény nem számított.
Amikor úgy látszott, hogy valamennyire tisztul a kép, a köztársasági elnök nyilatkozata csavart egyet a dolgokon. Sólyom László szerdán a Magyar Televízióban is leadott beszédében kifejtette: Magyarország elpazarolna egy évet, ha egy új, választott kormány helyett egy átmeneti kabinet venné át az irányítást. Lendvai Ildikó, az MSZP frakciójának vezetője azt válaszolta, hogy a köztársasági elnöknek a szavazófülkében kell kifejeznie pártszimpátiáját.
Azállamfő nyilatkozata utáni napon a legesélyesebbnek tartott Surányi György kijelentette: nem vállalja a jelöltséget. Döntését azzal indokolta, hogy nem kapott egyértelmű támogatást a Fidesztől, márpedig többek között ehhez a feltételhez kötötte a felkérés elfogadását. A Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta: végtelenül megtisztelőnek és - a felelősséggel tisztában lévén - egyben súlyosan nyomasztónak tartja, hogy a neve egyáltalán szóba került miniszterelnök-jelöltként.
Az egykori jegybankelnök kiszállásával újra nyitottá vált Gyurcsány Ferenc utódlásának kérdése, és újra elárasztották a sajtót a találgatások. Csütörtökön néhány óráig Patai Mihály, a Budapesti Értéktőzsde elnöke bizonyult a legesélyesebbnek, de szóba került Felcsuti Péternek, a Bankszövetsége vezetőjének és Pongrácz Antalnak, az OTP vezérigazgató-helyettesének a neve is. A lehetséges jelöltek azonban néhány óra alatt cáfolták az értesüléseket.
Március 27-én, pénteken még mindig nem volt hivatalos miniszterelnök-jelöltje az MSZP-nek, akit el tudott volna fogadtatni az egykori koalíciós társsal. A hét utolsó napján a leköszönő kormányfő egy újabb nevet húzott elő a kalapból: Takács Jánosét, az Electrolux magyarországi vezérigazgatóját, akit azonban az SZDSZ élből elutasított, és váratlannak nevezhető fordulatként Bokros Lajossal kopogtattak az MSZP ajtaján.
A Horn-kormány pénzügyminisztere, aki jelenleg az MDF EP-listájának vezetője, már azon a délelőttön, amikor Gyurcsány Ferenc bejelentette lemondási szándékát, elmondta: ha felkérést kap rá, elvállalná egy válságkormány vezetését. Az MSZP azonban hallani sem akart Bokrosról, és saját berkein belül kezdett keresgélni.
Szombaton, vagyis egy héttel lemondása után Gyurcsány Ferenc újabb váratlan fordulatot jelentett be az MSZP országos elnökségének tanácskozásán: lemond a pártelnöki posztról, ha belülről kerül ki az új kormányfő. Ezúttal Gráf József agrárminiszter lépett elő első számú esélyesnek, miközben Gyurcsány Ferenc megerősítette: nemcsak miniszterelnöki, hanem pártelnöki posztjáról is lemond. Estére kiderült az is: Bajnai Gordon gazdasági miniszter lehet az MSZP végső jelöltje.Második hét: "fájdalmas" bemutatkozó és újabb utódkeresés
A gazdasági miniszterre végül hosszas egyezkedés után hétfőre virradóra bólintott rá az egész vasárnap ülésező SZDSZ. Bajnai Gordon a hét utolsó napján a szocialista frakciótagoknak, majd a szabad demokraták ügyvivőinek is ismertette programját, amelyből a következő napokban annyi szivárgott ki, hogy többek között hatszázmilliárd forintos kiadáscsökkentést, a 13. havi nyugdíjak, valamint a gáz- és távhőkompenzáció eltörlését, illetve a családi pótlék összegének befagyasztását tervezi.
Március 30-án, hétfőn Gyurcsány Ferenc a parlamenti képviselők stabil többségének bizalmát élvező miniszterelnök-jelöltként mutatta be Bajnai Gordont, aki elmondta: egy válságkezelő kormány irányításával bízták meg határozott időre, a válságkezelés pedig mindenkinek fájni fog. A Fidesz a parlament ülésén azt hangoztatta, nem tárgyal a formálódó "illegitim" kormánnyal, és ahogy eddig is, előrehozott választásokat akar.
Hiába találta meg kormányfő-jelöltjét, az MSZP-re újabb nehéz feladat várt a kormányválság második hetében: megtalálni Gyurcsány Ferenc utódját, ezúttal a pártelnöki székben, ráadásul el kell simítani az elmúlt napokban nyilvánosságra került nézeteltéréseket is.
Az MSZP vezetésére sajtóhírek szerint hárman esélyesek: Lendvai Ildikó, Szekeres Imre és Kiss Péter - hogy ki lesz a befutó, az a vasárnapi rendkívüli kongresszuson fog eldőlni.
Március 31-én, kedden került nyilvánosságra, hogy évek óta elfojtott vitákat, személyi ellentéteket hozott felszínre a szocialisták megyei elnökeinek és tisztségviselőinek tanácskozása, ahol a távozó miniszterelnök állítólag éles kritikát fogalmazott meg az utódlásra esélyes Szekeres Imrével szemben. Gyurcsány közölte: nem szeretné, ha Szekeres lenne MSZP vezetője, mert "emberi minősége" erre nem teszi alkalmassá.
A miniszterelnök azzal vádolta meg a honvédelmi minisztert, hogy régóta áskálódik és szervezkedik ellene, a kormányfő-jelölési folyamatban több ízben szembe ment vele. Szekeres Imre kikérte magának az elhangzottakat és megjegyezte: a maga részéről Gyurcsány Ferencet "jó emberi minőségűnek" tartja, de kéri, hagyjon fel ezzel a stílussal és viselkedéssel.