Gyurcsány Ferenc nem nevezett meg maga helyett jelöltet, bár az MSZP-t a szombati tisztújító kongresszuson arra kérte: bízza meg a pártelnököt - azaz őt magát -, a választmány elnökét és a parlamenti frakcióvezetőt az új miniszterelnök megnevezésének előkészítésével.
A szocialisták a kongresszusról elküldték a sajtót, az újságok azonban már találgatnak, ki lehet majd a kormányfő utóda. Felmerült Bokros Lajos neve is, ám személyével egyszer már próbálkozott az MDF egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, amelynek még a beterjesztéséhez sem szerezte meg a szükséges parlamenti támogatást.
A Horn-kormány egykori pénzügyminisztere egyelőre az MDF európai parlamenti listavezetője, ennek ellenére jelezte: ő szívesen lenne miniszterelnök. A politikus, aki a Közép-európai Egyetem oktatója, januárban jelentette meg saját válságkezelő programját az Élet és Irodalom című folyóiratban.
Felmerült az agrárminiszter neve is, ám Gráf József már az MSZP kongresszusán úgy reagált a sajtó ezen felvetésére, hogy erre a posztra ő nem elég rátermett, hiszen egy, a politikához sokkal inkább értő emberre van szükség. Pedig az ő neve nem először merül fel a lehetséges utódok között. Már 2007-ben is beszéltek róla, olyan emberként, aki mögé felsorakozna egy parlamenti többség, de a koalíciós szakítás idején is felmerült: az agrárminiszterből kellene miniszterelnököt faragni.
Surányi György, aki kétszer is volt jegybankelnök, például akkor, amikor elkészült a hírhedt Bokros-csomag. Ami a gazdasági szakember ellen szólhat, hogy sajtóhírek szerint kifejezetten rossz kapcsolatot ápol Gyurcsány Ferenccel, márpedig a mostani miniszterelnökön múlhat a következő kormányfő jelölése.
Surányi György is megfogalmazott éles kritikát a kormánnyal szemben az elmúlt időszakban, ő ugyanis a megszorítások helyett inkább a belső kereslet növelésére helyezné a hangsúlyt, így élénkítené a gazdaságot.
A Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnökének, Simor Andrásnak is felmerült a neve a sajtóban, főleg azután, hogy a gazdasági szakember az elmúlt időszakban élesen kritizálta a kormányt és a miniszterelnököt. Azt nehéz megítélni, hogy ez segíti vagy gátolja őt, a sajtóban ugyanis olyan hírek is megjelentek, hogy az éles kritika egy megtervezett akció, amelynek célja éppen az utódlás előkészítése volt. Azt is nehéz eldönteni: mellette vagy ellene szól az, hogy nincs beágyazódva az MSZP-be.
Az örök lehetséges jelölt, Kiss Péter nevét ismét felkapta a sajtó, a politikus ugyanis az MSZP-ben nagyon erős. Olyannyira, hogy Medgyessy Péter távozásakor is őt jelölte a párt elnöksége miniszterelnöknek, ám később be kellett látniuk: miniszterelnököt csak a kongresszus jelölhet, így végül Gyurcsány Ferenc lett a kormányfő.
Békesi László neve az elmúlt időszakban a Reformszövetségben vállalt szerepe kapcsán került be a köztudatba ismét. Békesi dolgozta ki a gazdasági szakemberek és vállalattulajdonosok által összehívott testület számára a gazdaságpolitikai programot, a munkacsoport vezetőjeként. Az egykori szocialista miniszter az elmúlt időszakban élesen kritizálta Gyurcsány Ferencet és kormányát, és sürgette az euró bevezetésének előszobáját jelentő ERM-II-es rendszerhez való csatlakozást.
Az MSZP két hét múlva, egy rendkívüli kongresszus keretében dönt arról, kire cseréli Gyurcsány Ferencet.