Gyurcsány bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen

InfoRádió / MTI
2009. március 21. 10:11
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen az Országgyűlésben. A miniszterelnök szombaton reggel ezt már közölte is az MSZP elnökségével. Az értesülés a kormányfő környezetéből származik. Az MTI úgy tudja, hogy a miniszterelnök azzal indokolta döntését, hogy így az MSZP a többi párttal egyeztetve találhat majd egy külső személyt a hatékony válságkezeléshez. Erre két hetük van.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen az Országgyűlésben. A miniszterelnök szombaton reggel ezt már közölte is az MSZP elnökségével - értesült az MTI a kormányfő környezetéből.

Az MTI úgy tudja, hogy a miniszterelnök azzal indokolta döntését, hogy így az MSZP a többi párttal egyeztetve találhat majd egy külső személyt a hatékony válságkezeléshez. Erre két hetük van.

Az MTI információi szerint az elnökség tudomásul vette Gyurcsány Ferenc bejelentését.

A távirati iroda úgy tudja, hogy ha két hét alatt megállapodnak a pártok az új miniszterelnök-jelöltről, akkor ismét összehívják az MSZP kongresszusát, amelyen a küldöttek szavaznak majd a lehetséges új kormányfő személyéről. Ezt követően kerülhet az Országgyűlés elé a konstruktív bizalmatlansági indítvány.

A távirati iroda információi szerint Gyurcsány Ferencet ez a döntés nem befolyásolja abban, hogy elinduljon az MSZP elnöki posztjáért.

Gyurcsány Ferenc már kért maga ellen bizalmi szavazást. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 6-án a parlament 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és programjának.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig idén március 9-én jelentette be, hogy pártja konstruktív bizalmatlansági indítvány elindítását javasolja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen. Közölte, hogy egy kérdőívet oszt ki a négy ellenzéki párt képviselői között. Szavai szerint ezzel akkor azt akarták megtudni, hogy van-e 78 képviselő, aki kormányváltást akar. Az ellenzéki pártok elutasították a kezdeményezést, az MSZP pedig hangsúlyozta: a kisebbségi kormány kitart 2010-ig.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány szabályait 1990-ben rögzítették az alkotmányban. Az alaptörvény kimondja, hogy a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.

A bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.

Az MSZP ma kezdődő Kongresszusának titkos, ám kiszivárgó határozattervezete szerint a párt által legfontosabbnak tartott célok: szakértői kormányzás, Magyarországon legyen kisebb, 199 fős parlament, legyen feleannyi önkormányzati képviselő, és legyen mielőbb euró.

A dokumentum szerint a magyar gazdaság versenyképességének alapja a termőföld és a víz. Az MSZP fontosnak tartja a szélsőjobb elleni fellépést, és a párt határozott célja, hogy visszaszerezze támogatóit és elismerést vívjon ki a magyar társadalomban.