A fogdák rendjét szabályozó belügyminiszteri rendelet egy rendelkezését, miszerint a fogdában tartott személyt motozásnak lehet alávetni, amely indokolt esetben a testüregek motozására is kiterjedhet, még novemberben megsemmisítette az Alkotmánybíróság, de csak 2009. június 30-i hatállyal, így a jogalkotó hat hónapot kapott a kérdés alkotmányos rendezésére - mondta az InfoRádiónak a testület sajtófőnöke, Sereg András azzal kapcsolatban, hogy a rendőrök március 15-én meztelenre vetkőztették és megmotozták a zászlófelvonásról a fogdába vitt két fiatalembert.
Megjegyezte: a rendelkezést elsősorban formai indokra vonatkozva semmisítették meg, mivel a belügyminiszteri rendelet túlterjeszkedett a rendőrségi törvény által adott miniszteri felhatalmazáson, mert a rendőrségi törvény nem szabályozza részletesen a motozást, ellenben a belügyminiszteri rendelet igen, érintve a személyiségi jogokat is.
Azaz, mivel nem tartalmi kifogása volt az Alkotmánybíróságnak, ezért a motozás lehetősége később is fennáll - hívta fel a figyelmet Seres András. Rámutatott: a rendőrségi törvény meghatározza, mikor lehet motozni, és rögzíti, hogy azt azonos nemű személynek kell végrehajtania. A motozás alapvetően csak a ruházat átvizsgálására korlátozódhat, és csak akkor, ha támadásra alkalmas eszköz elvétele a célja.
Hanganyag: Nagy Tamás