Ma nem új rendszerváltásra, soha ki nem próbált harmadik útra, forradalomra van szükség, hanem visszatérésre 1989 szelleméhez, amelynek lényege a tárgyalásokon elért közmegegyezés volt a rendszerváltás szükségességéről - mondta március 15-ei ünnepi beszédében Demszky Gábor.
Budapest SZDSZ-es főpolgármestere szerint ezért ma új kiegyezésre van szükség, mégpedig minél előbb. A politikus úgy fogalmazott, ha nem tudunk kiegyezni, akkor tönkreteszi az országot a bizalmatlanság és az abból fakadó egyre mélyebb gyűlölet.
Miközben a kordonon kívüli tüntetők füttyökkel és bekiabálásokkal próbálták megzavarni beszédét, a főpolgármester kijelentette: politikai és gazdasági válság idején különösen igaz, hogy nem gyűlölködésre, hanem szolidaritásra van szükség.
Fidesz és KDNP nélkül
A Kossuth téri zászlófelvonáson jelen volt Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese. A rendezvényen részt vettek a kormány tagjai, állami vezetők, a pártok egy részének képviselői, a diplomácia testület tagjai. Az Alkotmánybíróság elnöke, Paczolay Péter hivatalos külföldi útja miatt nem vett részt a zászlófelvonáson.
A Fidesz közlése szerint a párt politikusai, ahogyan korábban, most sem vettek részt az állami lobogó ünnepélyes felvonásán, és így döntött a KDNP is. Az SZDSZ-t Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes, az MDF-et Herényi Károly frakcióvezető képviselte.
Tojástartó és Sztálin-könyv
A Kossuth Lajos tér legnagyobb részét kordonnal zárta el a rendőrség, a térre egy helyen, a Vértanúk terén lévő kapunál lehetett bejutni; a rendőrség mindenkit átvizsgált, mielőtt
beengedte volna a területre.
Négy férfit vezetett el a rendőrség a Kossuth téri központi ünnepség helyszínéről vasárnap délelőtt a fővárosban - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről.
A férfiak - akik a kordonon belül álltak - folyamatosan üvöltöztek az ünnepi zászlófelvonás idején, szemtanúk szerint egyiküknél tojástartó doboz, másikuknál egy Sztálin-könyv volt. Õket megbilincselve a rendőrségi rabomobilba ültették. A másik két férfi pedig egy nagyméretű lepedőt tartott a magasba, amelyre azt írták: "felelős kormányt Budapesten". A rendőrség a kordonon kívülre vezette a férfiakat és igazoltatásukat követően elengedték őket.
A BRFK nem sokkal a zászlófelvonás után azt közölte, hogy a Kossuth térről két embert állítottak elő, mert "hangoskodással, kiabálással zavarták meg az állami ünnepséget", további két ember ellen pedig szabálysértési feljelentést tesznek, ők transzparenseket tartottak maguknál.
A Garibaldi utcából egy embert azért állítottak elő, mert különféle veszélyes eszközöket, csavarokat találtak nála. Szintén a Garibaldi utcánál egy piros személyautót vontak ellenőrzés alá a rendőrök, mert hangszóróval a tetején közlekedett. A rendőrök felszólították a gépkocsiban utazókat, hogy kapcsolják ki a hangszórót.
A Vértanúk terénél egy idős nő rosszul lett, a rendőrök értesítették a mentőszolgálatot.
"Senkik vagytok, hej"
A Nemzeti Múzeumnál tartott délelőtti ünnepi rendezvény politikusok és beszédek nélkül, bekiabálásoktól és füttyöléstől mentesen, békésen zajlott. Az ünnepség kezdetére az átvizsgálás miatt sokan nem jutottak be időben a helyszínre.
A Nemzeti Múzeum elé csak a fémdetektoros kapu átlépése után mehettek be az érdeklődők. A múzeum előtti területre az Astoriánál és a Kálvin tér felől lehetett bejutni a kordonon belülre, mindkét oldalon három-három átvizsgáló kaput állítottak fel. Zászlót nem vihetett be senki, csak ha egy méternél rövidebb és három centisnél vékonyabb a rúdja.
Az ünnepi műsor a Szózattal kezdődött, ez idő alatt a kordonon kívül többen skandálták, hogy "Vesszen a kordon!", "Gyurcsány takarodj!" a "Beengedik a birkákat?" kérdésre pedig hangos bégetéssel válaszoltak az ott tartózkodók, akik ezután a Nemzeti dal szavalásába, majd Kossuth-nóta éneklésébe kezdtek. Az ott elvonuló rendőröket kifütyülték, és azt kiabálták, hogy "Egyszerűen senkik vagytok, hej, hej". Nem sokkal később a rendőrök megkezdték a bekiabálók igazoltatását.
A gazdasági válság és 1848.
Európa népeinek ma nem kisebb kihívással kell szembenézniük, mint a másfél évszázaddal ezelőtti forradalmak hőseinek - írta Gyurcsány Ferenc a határon túli magyarságnak küldött üzenetében.
A levelében úgy fogalmazott: az idei március 15. nagy kérdése, hogy magyarként és európaiként helyt tudunk-e állni és meg tudunk-e erősödni a vért ugyan nem, de áldozatokat mindenképpen követelő válság idején, és vajon Európa megőrzi-e 1848 vívmányait, vagy zárójelbe teszi a testvériség eszméjét.
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: a világválság közepette óriási a felelősségük a döntéshozóknak és minden egyes polgárnak. Az Európai Unió nagy kihívása, hogy meghirdetett elveinek megfelelően a válság következményei ne gyengítsék meg végletesen se a közösséget, se annak egyes tagjait. Az országok vezetőinek felelőssége most az, hogy a krízis ne a leghátrányosabb helyzetben lévő kisebbségi közösségekre zúdítsa a legnagyobb nehézségeket - hangoztatta.
"Az előttünk álló feladatokkal csak együtt, egymásra támaszkodva tudunk megküzdeni európaiak és nem európaiak, magyarok és nem magyarok, a többségi társadalom és a kisebbségek tagjai" - olvasható a levélben.
Hanganyag: Szépvölgyi István, Sigmond Árpád