Sokan nem látják ma a jövőjüket, csüggedtek és úgy gondolják, hogy a "hétköznapok rosszkedve, kilátástalansága tartósan velünk marad" - fogalmazott az ellenzéki politikus.
Hangsúlyozta ugyanakkor azt, hogy 1848. március 15-e a reményt jelentette a magyarság számára, annak a reményét, hogy hétköznapi életük részévé válhatnak az olyan eszmények, mint a szabadság, az egyenlőség és a testvériség. Mindez megtalálható a márciusi 12 pontban, s "ez adja mind a mai napig a politikai programunkat" - mondta a szónok, hangsúlyozva ugyanakkor azt is: 161 évvel később az látható, hogy "sok szempontból ez a politikai program beteljesületlen".
Navracsics Tibor szerint nem elég, hogy sokan csüggedtek, de "sokan vannak, akik csüggeszteni akarnak minket". Sokan meg akarják magyarázni, hogy jól van ez így, "tanuljunk meg kicsik lenni, nem kell a magyarságunkat hangsúlyozni, törődjünk bele abba is, hogy fogyunk". Szerinte "minden nap demokráciából, toleranciából és általában politikai tisztességből is kioktatnak minket, mintha nekünk még tanulni kellene a demokráciát".
Szorgalmazta az egyenlőséget a közteherviselésben, hogy ne lehessen kibújni alóla csak azért, mert valaki "jó időben, jó helyen volt"; a jogegyenlőséget, mert "a Magyar Köztársaságnak meg kell védenie minden törvénytisztelő polgárt és meg kell büntetnie mindenkit, aki megszegi a törvényeket".
Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy megvalósítják 1848. testvériségét". "Soha nem tagadhatjuk meg a határon túli magyarokat", a velük való közösséget - fogalmazott.
"Mi a polgári Magyarország örökösei vagyunk, nekünk újra és újra fel kell emelnünk ezt az országot a mélyből" - mondta a Fidesz politikusa.