A kereszténydemokraták képviselője a fiatalok lakáshoz jutási feltételeinek romlásáról beszélt. Rétvári Bence felrótta a szocialista kormánynak, hogy korábban ők ösztönöztek devizahitelek igénybevételére, amelynek fizetése most ellehetetleníti a fiatalokat.
Az Önkormányzati Minisztérium államtitkára visszautasította azt az állítást, hogy a kormány ösztönözte volna a devizahitelek elterjedését. Jauernik István az elmúlt hét év intézkedései közül hozott fel néhányat, amely segítette a fiatalok lakásvásárlását, majd kifejtette: a kormány dolgozik a lakástámogatási rendszer átalakításán. Ezek között említette az építőipar támogatását, az ingatlannal összefüggő csalások megszűntetését vagy legalábbis visszaszorítását, valamint hogy 0 százalékos önrésszel ne lehessen hitelt felvenni.
Nagy László az MSZP frakcióvezető-helyettese a közmunkaprogramok működtetésének fontosságáról szólt. Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára válaszában azt közölte: március első hetében elindult az a munka, mely révén legkésőbb április közepére elindulhat a közfoglalkoztatás hátterét is biztosító informatikai adatbázis. A foglalkoztatási hivatalban call center működik, de folyamatosan kiképeznek olyan szakembereket is, akik a családok segítésével foglalkoznak.
A Fidesz szakpolitikusa úgy vélte, nincs érdemi agrárstratégia, amely kezelni tudná a pénzügyi-gazdasági válságot. Jakab István azt kérte, időben fizessék ki a támogatásokat, ha már hiteleket nem tudnak kapni a bankoktól.
Az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint nem a mostani kormány, hanem a 90-es évek eleji jobboldali kormányok a felelősek a magyar mezőgazdaság válságáért, akik kivonultak fontos piacokról. Gőgös Zoltán felhívta a figyelmet, hogy tavaly december óta 220 milliárd forintot fizettek ki területalapú támogatásra. Az állattenyésztőknek idén 17 milliárd forintot tudnak folyósítani, az alapanyag és növénytermesztőknek viszont csak szinten tartó támogatások nyújtására van lehetőség.
Az MDF-es Pettkó András a kulturális értékek digitalizálására fordított források megvonásáról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy múlt héten a kormány 13 kiemelt nagyprojektet is leállított. Ezek összértéke 30 milliárd forint, ebből mintegy 100 millió forintot tesz ki a kulturális értékek digitalizálása.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára válaszában elmondta: ez egy módszertani előkészítés lett volna a közép-magyarországi program büdzséjéből. Ez azonban semmit nem ér, ha ezt nem követi olyan beruházás, amely ezt kivitelezhetővé teszi.
Kifejtette: a kormány visszavonta 13 kiemelt projekttervnek korábban megítélt uniós támogatását, mert a projektgazdák nem tudták teljesíteni eredeti vállalásukat, nem tudták elindítani a tervezett beruházásokat, vagy az eredetileg vállaltnál jóval magasabb áron valósították volna meg azt. Burány Sándor szerint a meg nem valósuló projektekből származó pénz jelentős részét munkahelyek megőrzésére, vállalkozások támogatására csoportosítja át.