A jelentés készítői a 2001 és 2007 közötti időszakot vizsgálták. 3469 online újságcikk alapján 444 korrupciógyanús esetet elemeztek. Az ilyen ügyekről szóló tudósítások aránya a 2001-ben mért 25 százalékról mára 60 százalékra emelkedett. A korrupció nem azért terjed, mert a magyarok erkölcstelenebbek lettek, hanem azért, mert a szabályozás egyre bonyolultabb, a hivatalok pedig mind' kevésbé hatékonyak.
Az országos napi- és hetilapok internetes oldalainak, valamint a hírportáloknak a vizsgálatából kiderült, hogy a média választási években, azaz 2002-ben vagy 2006-ban lényegesen kevesebbet foglalkozott a korrupciós ügyekkel, mint a többiben.
A korrumpálók többsége egyén, de 45,3 százalékuk csoport, 3,3 százalékuk pedig intézmény, míg a korrumpáltak 44 százaléka egyén, 49,5 százaléka csoport és 6,4 százalékuk intézmény.
Ha az állami szférákra bontjuk le a korrupció szereplőinek arányát, kiderül, hogy a megvesztegetettek több mint 91 százaléka az kormányzati vagy az önkormányzati területen tevékenykedik, és csak 4,1 százaléka kerül ki az üzleti szférából, a megvesztegetők majdnem 60 százalékát azonban az üzleti szféra adja.
A szereplők többsége a magasabb státuszúak köréből kerül ki, de az alacsonyabb beosztásban lévők is szép számmal kiveszik a részüket.
Szántó Zoltán, a kutatóközpont egyik vezetője szerint a szabályozás kudarcát mutatja az, ha a korrupció egyre nagyobb méreteket ölt. Ennek pedig hosszú távon az egész gazdaság a kárát látja.
Az adatbázis alapján a legtöbb korrupciós eset az önkormányzatoknál és a rendőrségnél történik, míg a legkevesebb a bíróságoknál. A kutató azonban arra is rámutatott, hogy a korrupció mára intézményesülni látszik, azaz több szereplő működik együtt benne, akiknek az ilyetén tevékenysége rendszeressé vált. Mára szervezetek és vállalkozások jöttek létre arra, hogy kiszolgálják a korrupciót.
Kérdés, hogyan lehet küzdeni a korrupció ellen. Szántó Zoltán szerint például a büntetési tételek emelése rövid távon elrettentő lehet, hosszabb távon azonban faramuci helyzetet eredményezhet. A leghatékonyabb az ellenőrzés hatékonyságának növelése, ám ha növekszik a hatékonyság, az emeli a korrupciós tételek nagyságát, ez pedig végső soron ront a hatékonyságon.
Az enyhe válság nem feltétlenül kedvez a korrupció elleni harcnak, egy nagy mértékű gazdasági visszaesés azonban, amely alapvetően változtatja meg a gazdasági folyamatokat, hasznos lehet ebből a szempontból.
Hanganyag: Herczeg Zsolt