Egyre erősödik a romaellenesség Magyarországon - mérte fel a Medián. Egy olyan kérdéssorozatra adott válaszokból vonta le ezt a következtetést a véleménykutató, amelyet szinte változatlan formában tesz fel 1992 óta. A résztvevőknek nyolc mondatról kellett eldönteniük, egyetértenek-e vele. Nem skálán értékeltek, csupán két válaszlehetőség közül választhattak.
Az eredmények lehangolóak, ha azonban a kutatás módszerébe is betekintünk, már számos kérdés merül fel. Azzal a megállapítással például, hogy "vannak rendes cigányok, de a többségük nem az" 1992-ben a megkérdezettek 88 százaléka válaszolt igennel, 2001-ben 89 százaléka, a néhány hete elvégzett kutatás során azonban már "csak" 82 százaléka.
A válaszok leginkább akkor lennének korrekten kielemezhetők, ha a válaszolók relációanalízist végeznének, azaz pontosan kiderülne, melyik részével nem értenek egyet a mondatnak. Ennél a kijelentésnél ugyanis nem dönthető el egyértelműen, kiknek a száma csökkent: akik szerint vannak rendes cigányok, vagy akik úgy gondolják, a romák többsége nem rendes. Ha a kijelentés elutasítása a mondat első felére vonatkozik, az egyértelműen rasszista attitűd, míg a második felének elutasítása nem az. A mondat egésze természetesen valami olyasmit fejez ki: véleményünk szerint a cigányok körében csak a kisebbség nevezhető rendesnek, a többségükre ez nem igaz. Ezt azonban egyre kevesebben gondolják így, tehát kizárólag ennek a mondatnak az elemzése szerint a romaellenesség éppenséggel csökkent az országban.
A felmérésben szereplő összes többi eredmény azonban ennek ellenkezőjére utal. Azzal a kijelentéssel, hogy a cigányok nem tesznek semmit azért, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, 2001-ben 75 százalék értett egyet, míg néhány héttel ezelőtt már 79 százalék. (Az állítás az 1992-es felmérésben még nem szerepelt.)
Az a mondat ugyanakkor mindhárom vizsgálati évben szerepelt a kijelentések között, hogy "a cigányokat rá kellene kényszeríteni, hogy úgy éljenek, mint a többi ember". Ezzel 17 évvel ezelőtt 67 százalék értett egyet, 2001-ben 76 százalék, legutóbb pedig már 79 százalék. A mondatban olyan kifejezések szerepelnek, mint a kényszer, úgy élni, mint a többi ember, amelyek nem tisztázottak.
Egyre többen értenek egyet azzal a kijelentéssel is, hogy a cigányok nem érdemlik meg, hogy támogassák őket. Első ízben 49 százalék, másodízben 58, legutóbb pedig már 61 százalék gondolta így. Azzal, hogy a cigányokat el kellene különíteni a társadalom többi részétől, először 25, majd 29, legutóbb 36 százalék értett egyet.
Ha minimálisan is, de csökkent azoknak az aránya, akik szerint a romák a hátrányos megkülönböztetés miatt nem tudnak beilleszkedni, 2001-ben 34 százalék gondolta így, míg 2009-ben 33 százalék. Tizenhét év alatt nőtt ugyanakkor azok aránya, akik úgy vélik: a kormánynak még többet kellene tenni a cigányokért, 1992-ben 19 százalék gondolta így, 2001-ben 23 és legutóbb is 23 százalék.
A Medián néhány héttel ezelőtti felmérésében szerepeltette elsőként azt az állítást, hogy a cigányok vérében van a bűnözés, amellyel 58 százalék értett egyet.
Venczel Tímea, a kutatás vezetője elmondta: a kijelentés olyan szélsőségesen rasszista, hogy egy nyugat-európai felmérésben kizárt, hogy szerepeltethető lenne, hiszen azokban az országokban az emberek nyíltan sosem értenének vele egyet. Magyarországon azonban a kérdezőbiztos jelenlétében 58 százalék vállalta fel, hogy egyetért ezzel.
Arra a kérdésre, hogy nem irányítottak-e a kérdések, nem lehetséges-e, hogy a mondatok annyira provokatívak, hogy a válaszolók akkor is igent mondanak rá, ha nem ítélik meg ennyire kritikusan a kisebbséget, a kutatásvezető azt felelte: éppen ennek ellenkezőjét szokták tapasztalni. Az emberek a szélsőséges kijelentésektől általában elhatárolódnak.
Hanganyag: Litauszky Balázs