A jogviszonyrendezés és a potyautasok kiszűrése volt az egészségügyi reform egyetlen egyértelműen pozitív eleme, mely tízmilliárdos bevételnövekedést eredményezett - jelentette ki a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának igazgatója, Szócska Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában.
A kormány realizálta, hogy az egészségügy olyan társadalmi prioritássá nőtte ki magát, hogy politikai kockázata óriási. A népszavazás előtt olyan vezetése volt a minisztériumnak, ami örömét lelte abban, ha magára haragíthat mindenkit. A "reformcunamit" követően az új minisztérium technokratikus módon próbálja kezelni a válságot - fejtette ki álláspontját az igazgató.
Szócska Miklós fölvázolta az eseményeket: a vizitdíjat eltörölte a népszavazás, a kamarai törvény partvonalon kívülre helyezte a kamarákat, a kórházi kapacitásokat szabályozó törvény a mai napig érezteti hatását. Számos kulcsfontosságú intézet, például az OPNI megszűnt, és funkcióját teljes egészében senki nem vette át, pedig szükség volna rá. Ugyancsak a mai napig hatnak a gyógyszertörvény hatásai, a "nukleáris fegyverként" ható népszavazás pedig elsöpörte a több biztosítós rendszert.
Mindenezen túl azonban szerinte van lehetőség arra helyi szinten, a fűnyíróelvvel szemben, hogy "kapacitásegyeztetésekre" kerüljön sor a hatékonyság növelése érdekében.