Aki január elején korengedménnyel ment nyugdíjba, most kellemetlen meglepetéssel szembesül, ha az orvosnál vagy a patikában kiderül: nincs társadalombiztosítása.
A szabályozás hiányosságai miatt ugyanis átmenetileg nem szerepel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartásában. Ha rendezni akarja a jogviszonyt, fizetnie kell.
A hatályos jogszabályok alapján a nyugdíjigényüket kérelmezők a munkaviszony megszűnését követően nem kerülnek be automatikusan a nyugdíjas adatbázisba; erre csak akkor kerül sor, amikor az ellátást megállapító regionális igazgatóságok határozatot küldenek az ellátást folyósító szervnek, vagyis a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.
A határozatot azonban csak akkor lehet meghozni, ha a kormány rendeletében meghatározza az úgynevezett valorizációs szorzót, amelynek kihirdetését követően történik a nyugdíjba vonulók nyugdíjösszegének kiszámítása.
A Központi Statisztikai Hivatal február 17-i gyorsjelentésben határozta meg a valorizációs szorzó alapjául szolgáló tényszámokat. A kormány ezen KSH-jelentés, illetőleg az abban foglalt tényszámok alapján - várhatóan március közepére - dönt a valorizációs szorzószámot is tartalmazó kormányrendelet meghozataláról.
Az InfoRádió információi szerint mindaddig, amíg a kormányrendeletet nem hirdetik ki, a regionális igazgatóságok nem tudják meghozni a korengedménnyel nyugdíjba vonulók hivatalos nyugdíjjogosultságáról szóló határozatot.
Amikor a (tárgyévi) nyugdíjmegállapításhoz szükséges valorizációs szorzószámokat tartalmazó kormányrendeletet kihirdetik, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság soron kívül intézkedik a számítógépes nyugdíjmegállapító program módosítása iránt, ami alapján a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok intézkednek a határozatok kiadásáról.
Ezt követően a korábbi munkáltatónak 15 napja van arra, hogy a korengedménnyel nyugdíjba vonulónak az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig kiszámított nyugdíj összegét egy összegben, a postaköltséggel együtt befizesse a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság számlájára.
Az illető hivatalosan csak ekkor válik véglegesen korengedményes nyugdíjassá, és ekkor kerül be a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítási adatbázisába. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíjasokról ezen adatbázis alapján "küld igazolást" az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére - számolt be róla dr. Koncz István, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főosztályvezetője.
"Csak amikor határozatot hoznak a regionális nyugdíjigazgatóságok, akkor fognak ezek a személyek majd a határozat alapján a nyugdíjfolyósító igazgatóság adatbázisába bekerülni, és ezeket fogja átadni majd a nyugdíjfolyósító az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. Akkor válik véglegessé egy korengedményes nyugdíjazás, ha a megállapító határozatot követő 15 napon belül a fizetési értesítésnek egy összegben eleget tesz a foglalkoztató" - mondta.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár maximum 45 napos úgynevezett passzív jogviszonyt biztosít a nyugdíjba vonulók számára, amely időszak alatt még rendelkeznek társadalombiztosítással, ezt követően más módon kell rendezniük a jogviszonyt.
Jelenleg azonban a január elején nyugdíjba vonulók számára február közepén telt le ez a 45 napos átmeneti időszak, azaz azóta nincs társadalombiztosításuk. Az InfoRádió megkereste az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat is, ahol azonban nem akartak nyilatkozni.
Ha rendezni akarják a jogviszonyukat, nekik kell megelőlegezniük a biztosítás összegét, ezt később, a nyugdíj-jogviszony rendezése után - visszaigényelhetik.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium rövid írásos választ küldött, amelyben a pontos felvetésre nem reagált, csupán annyit írt - idézem - : "Aki megállapodik a munkáltatójával arról, hogy előrehozott nyugdíjat vesz igénybe, annak módja van a munkáltatóval közösen megállapítani a korengedményes nyugdíj megkezdésének időpontját is."
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint januárban csaknem ezren kérelmezték a korengedményes nyugdíj megállapítását. Azoknak, akik a március után mennek korengedménnyel nyugdíjba, már nem okoz gondot a hiányos szabályozás.