A német kancellár szerint a helyzet nem azonos a térség egyes tagállamaiban.
- A helyzet nagyon különböző Magyarországon és más országokban - idézték médiabeszámolók a kancellárt a tanácskozás helyszínén. Merkel amellett érvelt, hogy helytelen lenne a térség országait egy kalap alá venni, és e térségre egységes támogatási csomagot szabni. Mindazonáltal kétségtelennek mondta, hogy amiképp az EU segített Magyarországnak, azonképp ezentúl is segíteni fog a rászoruló országoknak európai eszközökkel és a nemzetközi szervezeteken keresztül.
Egyebekben a német kancellár - aki a német kormányrepülőgép hibája miatt késve érkezett az EU-csúcsra - arról szólt, hogy fontos válságenyhítő intézkedés lenne megreformálni a bankok számára a tőkemegfelelési követelményeket, mert az úgynevezett nem realizált veszteséggel szembeni tartalékolás is csökkenti a hitelezésre használható pénzt a bankoknál.
Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter arról beszélt Brüsszelben újságíróknak: Varsó nem kéri, hogy enyhítsenek az euró bevezetésének feltételein, de ha hozzátette: lenne ilyen, mármint enyhítés, "annak örülnénk".
Az észtek elutasítják azt a gondolatot, hogy az EU közép- és kelet-európai új tagországai különleges pénzügyi támogatásban részesüljenek a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság leküzdése érdekében.
Andrus Ansip kormányfő, miután részt vett ezen országok vezetőinek brüsszeli különtalálkozóján, majd pedig az ezt követő uniós csúcstalálkozón, újságíróknak a két tanácskozás között elmondta: "nagyon ellenzi", hogy ilyen alapon egymástól elkülönülő országcsoportokat hozzanak létre az EU-n belül.
Mint hozzátette, Észtország például jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkezik. Szerinte az euróövezet néhány országában lényegesen nagyobbak a pénzügyi gondok, mint egyes "úgynevezett új tagállamokban".