Ugyanannyi, 50 többletpont jár az egyetemi felvételin a felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgáért, mint a diszlexiáért. A felvételi során összesen 480 pontot lehet öszegyűjteni, a tanulmányok és az érettségi pontok alapján 200-200-at, többletpontokból pedig maximum 80-at.
Párduc Árpád neurológus, a Szegedi Biológiai Központ munkatársa úgy nyilatkozott az InfoRádiónak: aki diszlexiás, annak olvasási, megértési, de sokszor egyéb tanulási nehézségei is vannak. A diszlexia azonban kezelhető, habár "kigyógyulni" belőle nem lehet. A diszlexiásoknak más tanulási stratégiára van szükségük. Általában az ilyen diákok ugyanis a tanulás más módjaiban kiválóan teljesíthetnek. Párduc Árpád szerint a diszlexiások nem tűnnének fel a hallgatók között, mivel a felsőoktatásban résztvevők egyre rosszabbul teljesítenek.
Többletpont emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, nyelvtudásért - és előnyben részesítés okán jár. Képzési területeken elért eredményekért is szerezhető azonban többletpont, sporteredmény, szakképesítés, illetve tanulmányi, művészeti versenyeken elért sikerek miatt. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV) elért 1-10. helyezésért 80, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért pedig 25 többletpont adható. A részletes többletpont-rendszert a felvi.hu-n találja.
Az előnyben részesítés miatt járó többletpontoknál hátrányos helyzet miatt 25, halmozottan hátrányos helyzet miatt pedig 50 pont jár, ahogy fogyatékosság esetén is - ennek számít a diszlexia, a diszkalkulia és a diszgráfia is.
A diszlexiát nem háziorvosi vizsgálat folyamán állapítják meg. Minden megyében és minden településen működik egy szakértői és rehabilitációs bizottság, ők, vagy a területileg illetékes Nevelési Tanácsadó hivatott megvizsgálni a gyermeket - az esetek többségében az utóbbira hárul a feladat. A gyaníthatóan diszlexiával vagy hasonló problémával küzdő gyermeket általában az orvos vagy tanárai ajánlására viszi a szülő a Nevelési Tanácsadóba. Mint azt Kompos Csilla, a kispesti Nevelési Tanácsadó munkatársa az inforadio.hu-nak elmondta, a "betegség"-nek több fokozata van. A diszlexiás diáknak általában több felkészülési, hosszabb dolgozatírási időt biztosítanak, de az is lehet, hogy az órák látogatásának kötelezettsége mellett fölmentik őt bizonyos tantárgyakból a számonkérés alól.
Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint elfogadható, hogy ha valaki korlátozott a tanulásában, akkor ezt a felvételi során kompenzálják, és pluszpontokkal segítsék őt, hogy bejusson a felsőoktatási intézménybe. Õ úgy gondolja, aki két nyelvvizsgával rendelkezik, annak amúgy sem lesz nagy előnye a vegyészmérnöki képzésben azzal szemben, aki fogyatékossággal él.
Hoffmann Rózsa egyetemi docens, a KDNP országgyűlési képviselője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán működő Pedagógiai Intézet vezetője szerint a szabályozás egy jó cél érdekében hozott rossz döntés, mivel sérti az igazságosság elvét. Szerinte a rendszer alkalmas két réteg szembeállítására és a kommunista évtizedek osztályalapú felvételijére emlékeztet.
Emellett úgy gondolja, a hátrányos helyzetűeknek és a fogyatékosoknak minden segítséget meg kell adni, de olyan formában, hogy az ne váljon mások hátrányára. Mint mondta, a fogyatékosokat egész oktatásuk folyamán, azaz 18 éven át kellene egyéni foglalkozások, szakkörök, táborok segítségével felzárkóztatni, hogy aztán helyt tudjanak állni a versenyvizsgákon. Ez persze költséges, nagy szaktudást és rengeteg időt igényel. Ezért addig, amíg ez megvalósul, a jelenlegi bejutási keretszámon felül kellene pluszhelyeket biztosítani a hátrányos helyzetűeknek és a fogyatékosoknak. Hozzátette, Svédországban az 56-os magyar disszidenseknek is ily módon biztosítottak helyet a felsőoktatásban.
A képviselő az inforadio.hu-nak kifejtette azt is: rengeteg olyan, nehéz helyzetű, sok esetben szegény nagycsaládból érkező egyetemistát ismer, akik megküzdöttek azért, hogy bejussanak az egyetemre, csak épp nem voltak hátrányos helyzetűnek minősítve, velük szemben is igazságtalan a jelenlegi rendszer, amelyet már az Alkotmánybíróságnál is megtámadtak, csak az még nem tárgyalta beadványukat. Megemlítette azt is, túlzottnak tartják a nyelvvizsgákért járó többletpontok mennyiségét is.
Bakonyi László tájékoztatása szerint tavaly csak mintegy 1300 fogyatékossággal rendelkező jelentkezett egyetemre vagy főiskolára.
Szerző: Szilvay Gergely
Hanganyag: Szabó Gergõ