Kaltenbach a cigányozásról: "Amiről beszélni lehet, azt egy idő után meg is lehet csinálni"

Infostart
2009. február 24. 17:21
Magyarországon a normáktól való eltérő magatartás nem jár általános társadalmi elítéléssel, akkor sem, ha az állam követ el normaszegést - véli az Európa Tanács fajgyűlölet- és intoleranciaellenes bizottságának magyar tagja, Kaltenbach Jenő. Az egykori kisebbségi ombudsman hozzátette: bár egyre több esélyegyenlőségről és egyenlő bánásmódról szóló norma születik, azok egy részét nem hajtják végre.

A szólásszabadság nem korlátlan, vannak olyan alkotmányos értékek, amelyek alapján lehet korlátozni. A korlátok sajnos Magyarországon nem léteznek - írja a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) fajgyűlölet- és intoleranciaellenes bizottsága (ECRI) kedden közzétett jelentésében - vázolta a dokumentum lényegét az InfoRádiónak Kaltenbach Jenő, a testület magyar tagja.

Az állam ugyanis nem állapította meg azokat a határokat, amelyen belül beszélni lehet, attól lehet tartani - s ennek Magyarországon vannak jelei - hogy a közbeszéd parttalanná válik, semmi sem lesz szalonképtelen. Amiről beszélni lehet, azt egy idő után meg is lehet csinálni - vélekedett Kaltenbach Jenő.

Így szerinte "bizonyos verbális megnyilvánulásokat" törvényen kívül kellene helyezni, ami nyugat-európai standard, ahol például a holokauszttagadás, a zsidózás és cigányozás, de akár az arabozás is járhat börtönnel. A normáktól eltérő magatartás nem jár általános társadalmi elítéléssel.

Az Európa Tanács bizottsága 1994 óta működik, egyik feladata az, hogy a tagállamok helyzetéről jelentést készítsen. A mostani a negyedik jelentés.

Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást