Csak 2010-ben fejtik ki hatásukat a miniszterelnök által hétfőn bejelentett adóváltozások - mondta az Állami Számvevőszék elnöke a Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének győri konferenciáján. Kovács Árpád azt mondta, Európában kétféle ország van: amelyiknek van államháztartási tartaléka, és amelyiknek nincs. Előbbiek hitelfelvétel és monetáris eszközök nélkül képesek kedvezően befolyásolni a reálgazdaságot. Közéjük tartozik például Németország.
Akiknek viszont nincs tartaléka, és így külső segítséggel akarják kezelni a válságot, mint Magyarország, azok hamarosan nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek. Helyzetünk ugyanakkor azért is speciális, mert hiteleket áramoltatunk a gazdaságba, így az ellenőrzés sem az Állami Számvevőszéké, vagy az Államkincstáré, hanem a kereskedelmi bankoké. "Aki a pénzt adja, annak szól a muzsika" - fogalmazott Kovács Árpád.
Az elnök szerint az ország jövője két hónapon belül eldől. Utalt arra, hogy Magyarország sorsa elsősorban külső hatásoktól függ: így például a német válságkezelés sikerétől, Németország ugyanis Magyarország legfőbb kereskedelmi partnere. Kovács Árpád azt jósolja, hogy a magyar GDP két százalékkal lesz az uniós átlagjövedelem alatt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország nem iktathat ki egyes jogszabályokat a válságra hivatkozva. "Még egyszer nem követhetjük el azt a hibát, amit a magyar gazdaság a kilencvenes évek elején elkövetett, amikor a privatizáció idején kiiktatta az ellenőrzést.
A kormányfő bejelentéseiről az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta, jó irány a munkára rakódó terhek csökkentése, de a gazdaság teljesítményhiányát szerinte nem lehet egyoldalúan a lakosságra hárítani. Ez alkotmányossági aggályokat is felvethet, az alaptörvény szerint ugyanis Magyarország szociális piacgazdaság.