A magyar képviselőknek többet szabad, mint francia vagy angol kollégáiknak

Infostart
2009. február 19. 09:00
Az országgyűlési képviselők mentelmi jogáról rendeznek konferenciát decemberben Pozsonyban a visegrádi országok. Az országonként erősen eltérő mentelmi szabályozás gyakran napirendre kerülő, sokat vitatott és jelentős közfigyelmet kiváltó kérdés.

Szlovákiában kedden fogadta el a törvényhozás, hogy áprilistól az országgyűlési képviselők sem utasíthatják vissza az alkoholszonda megfújását. Több balesetnél is előfordult, hogy az abban részes (nem feltétlenül vétkes) képviselők, élve mentelmi jogukkal, nem voltak hajlandók a szondába fújni. A szlovák mentelmi jogot már egy 2001-es alkotmánymódosítással is jelentősen szűkítették, mivel korábban több képviselő is visszaélt a tágan értelmezett mentességgel, hogy elkerülje a különböző bűncselekmények miatti felelősségre vonást (az egyik legismertebb esetben Vladimir Meèiar kifejezetten azért mondott le mandátumáról Ivan Lexa javára, hogy a volt titkosszolgálati vezetőnek nem kelljen felelnie kétes ügyeiért).

A nagyvonalúnak tartott magyarországi mentelmi jog esetében is többször felvetődött (Szlovákiához hasonlóan) a szonda-fújás kérdése. Ezért az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága 2005 májusában teljes konszenzussal hozott egy állásfoglalást, miszerint azt javasolják a képviselőknek, hogy fújják meg a szondát, ha arra kéri őket a rendőr. Az együttműködést megtagadó képviselők esetében a frakcióját kérik meg, hogy szankcionálja a képviselőt - ez azonban nem kötelező érvényű. Ha a jatóságok büntető- vagy szabálysértési eljárást akarnak kezdeményezni egy képviselő ellen, akkor az Országgyűléshez kell fordulniuk, kérve az illető mentelmi jogának felfüggesztését. Ehhez a plenáris ülés döntése, a jelenlévő képviselők kétharmadának támogatása szükséges.

Angliában és Franciaországban csak a véleményt védi az immunitás

A XV. század óta törvényesített előjoga a brit parlament felső- vagy alsóházi tagjának, hogy felszólalásában szinte bármit elmondhat, anélkül, hogy kijelentései miatt bárki perbe foghatná rágalmazás vagy becsületsértés vádjával - mondja Sárközi Mátyás, az InfoRádió londoni tudósítója. 2002-ben, egy társadalmi visszásságokról szóló parlamenti vita során például néven nevezett egy képviselő egy olyan gyermekeit egyedül nevelő nőt, aki szerinte "ördögi szomszéd" volt, kábítószerezett, zajongott és a gyerekei autókat törtek fel. A megnevezett nő ez után névtelen gyűlölködő-leveleket kapott. Személyi jogai védelmében egy társadalmi szervezet az Európai Bírósághoz fordult, de ez - rosszallása kifejezésén túl - semmit sem tehetett. Más kérdés, hogy a képviselő a következő választáson megbukott.

Angliában bűncselekmény gyanúja vagy fennforgása esetén ugyanakkor nincs érvényben parlamenti mentesség, a képviselői előjog csak a rágalmazás vagy a becsületsértés vádja ellen véd. Ha a brit parlament valamely tagja törvénybe ütköző cselekményt hajt végre, nem számíthat képviselői mentességre. Ugyanis a brit alkotmány kimondja, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő.

Franciaországban (hasonlóan Angliához) a hivatali tevékenységükhöz szorosan kapcsolódó tettekért nem lehet eljárás alá vonni, beperelni vagy őrizetbe venni a képviselőket. Ez különösen becsületsértési, rágalmazási ügyekre érvényes, de csak a parlamenti ülésekre, törvénytervezetekre és más, szorosan vett parlamenti szereplésekre vonatkozóan: a rádió- és tévé-interjúkra nem érvényes a védelem. A képviselők a magánemberként elkövetett cselekedeteikért büntetőjogi felelősséggel tartoznak, tettenérés kivételével viszont csak az alsó- vagy felsőház megfelelő testületének jóváhagyásával, illetve jogerős ítélet esetén foszthatók meg szabadságuktól.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Mentelmi jog Angliában
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást