Többnyire minden parlamenti ülésszak nyitánya valamilyen fordulatot hoz a Gyurcsány-kormány életében. Az új irányvonalakról rendre a kormányfő tájékoztatja a T. Házat, és így magát az országot is. Így történt ez hétfőn is. Az inforadio.hu annak járt utána, hogy 2006-tól kezdődően milyen fordulatok és irányváltások jellemezték Gyurcsány Ferenc kormányát.
A második Gyurcsány-kormánynak hivatalosan két programja van, valójában a 2006-ban kezdődő kormányzati ciklusban eddig mintegy féltucat különböző hivatalosan deklarált stratégia mentén próbált működni az államigazgatás.
Program program hátán
A Miniszterelnöki Hivatal honlapján az eredeti kormányprogram (A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-210) mellett megtalálható a tényleges kormányzati munka megkezdésének legelején publikált korrekció, vagyis Az Új Egyensúly programja 2006-2008.
A konvergenciaprogram néven ismert koncepciót a kormányfő 2006. júniusában ismertette a parlamentben, beszédének lényege az volt, hogy a "fejlődő Magyarország megteremtése a cél." A parlamenti vitanapon Gyurcsány Ferenc időnként már maga is múlt időben emlegette saját kormányának programját, amelyen pedig még alig száradt mag a tinta. Beszédének más részleteiben viszont azzal érvelt, hogy a konvergenciaprogram valójában államreform, amelyre azért van szükség, hogy 2007 elejétől, vagyis az uniós pénzek várva várt magyarországi megjelenése után meg lehessen valósítani az eredeti kormányprogramot.
Mint mondta: "Meg kell teremteni annak a pénzügyi-gazdasági feltételeit is, hogy a pénzügyi és gazdasági stabilitás egy erős bázis, ne pedig kockázati tényező legyen a későbbi évek beruházásaiban. Vagyis a hosszú távú program, az Új Magyarország programjában megfogalmazott fejlesztések, beruházások összessége 2007. január 1-jétől, Önök által is jól ismerten elindul az országban. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk csinálni, két feltétel kell: az egyik az állam működésének, az állam intézményi világának átalakítása, illetve az állam pénzügyi és gazdálkodási egyensúlyának megteremtése. Ez három olyan önálló programelem, amelyek között az az összefüggés és az a kapcsolat, hogy az ország előtt álló legfontosabb politikai-gazdaságstratégiai célt a fejlesztőpolitikában és egy fejlett Magyarország megteremtésében látjuk. Ennek feltételeit teremti meg az államreform, és az ehhez szükséges pénzügyi-gazdasági alapok stabilitását teremti meg az Új Egyensúly politikája."
Hosszú készülődés
Mint tapasztalható, az "államreformból" nem lett semmi. A konvergenciaprogram valójában arról szólt, hogy az adócsökkentési programot elhalasztották, a kormány pedig emelte a közterheket és új adófajtákat vezetett be. Az ország 2006. szeptemberétől kezdte érezni a negatív változásokat.
Egy évvel később, a parlament 2007. őszi ülésszakának első napján Gyurcsány Ferenc beszédéből kiderült, hogy a 2007. elejétől beígért változásokra még mindig "készülni kell", a "gyarapodás és a rend" majd 2008-tól, az adócsökkentés pedig nem 2009-ben, hanem majd valamikor később jön el.
"Reform vagy bukás"
A kormányfő egyebek között így korrigálta korábbi programbeszédeit: "2006 és 2007 az átmenet éve volt. Az a célja, hogy ez az átmenet 2008-ban egyre inkább befejeződjön, és 2008-tól sokkal inkább a növekedés, a fejlesztés, a gyarapodás és a rend váltsa fel ezt az időszakot. Vitáink között központi helyet foglal el egyetlen egy kérdés: no de akkor mi legyen a reformokkal? Az én álláspontom az elmúlt egy évben nem változott. Valamivel több, mint egy évvel ezelőtt egy frakcióülésen azt mondtam: reform vagy bukás. Ma is ezt mondom. És nem azért, mert ez lenne a személyes mániám, vagy úgy gondolom, hogy ez a modern, ilyeneket kell mondania egy európai politikusnak. Hanem azért, mert azt látom, hogy csak azok a nemzetek és országok sikeresek, és Magyarország is csak akkor volt sikeres történelmileg, amikor megértette és elfogadta, hogy Európához kell kötnie az életét, és az európai változásokhoz való alkalmazkodással kell folyamatosan erősebbé tenni önmagát."
Se adóreform, se ingatlanadó
Akkor, 2007 őszén a kormányfő beszédében elismerte, hogy 2009-ben sem lesz adóreform: "Ami pedig a konkrétumokat illeti: ha ősz, akkor költségvetés és adó. Ami az adóügyeket illeti: ugye megállapodtunk arról, hogy átfogó adókorszerűsítési programot 2008 januárjának végéig dolgozunk ki. És ha egyetértésre jutunk, akkor 2008 tavaszán már megtárgyalhatjuk az átfogó módosítási javaslatokat. Azokat, amelyek 2009-től hatályba léphetnek. Most nem ez az időszak van. 2008-ban ennél sokkal kisebb célokat tűzünk ki magunk elé. Azt, hogy az átlagos adóteher szinten maradjon, enyhén csökkenjen, hogy egyszerűsítsük a magyar adórendszert, igazságosabbá tegyük és szolgáljuk az jövedelmek kifehérítését. Nem azért beszél arról a kormánykoalíció nagyobbik pártja, hogy nem kívánja napirendre venni az ingatlanadót, mert nem hallja a szakértők véleményét, hogy miért fontos ez az adórendszerben, hanem azért, mert az ingatlanadónak az adókorszerűsítés egészén belül kell megtalálnia a maga hosszú távú szerepét. Annak semmi értelme nincsen, hogy úgy vezessük be az ingatlanadót, hogy ez újabb terhet jelentsen valakiknek, közben pedig nem világos, hogy ez milyen hosszabb távú célt szolgál, és hol van az a másik oldal, ahol pedig csökkennek az adók."
Innentől kezdve a "gazdaság kifehérítése" lett az új varázsige. A magyar gazdaság meglehetősen lassan világosodott, miközben a nemzetközi válság miatt az egész világgazdaság fölött kezdett egyre feketedni az ég. Ilyen körülmények között a 2008 februárjában meghirdetett "Új polgárosodás" programnak már epizódszerep is alig jutott. A benne megfogalmazott célok pedig - papíron - szépek és követendőek lettek volna: építkezzen az ország a munkára, a tudásra és a tulajdonra. A program 2009-re kilátásba helyezett egy kétszázmilliárdos köztehercsökkentést, de ebben már nem sokan bízhattak.
A "Megegyezés" című javaslatnak még annyi sem jutott, mint az "Új polgárosodásnak". Éppen akkor debütált ugyanis, amikor 2008 szeptemberében Magyarországra is becsaptak a nemzetközi pénzügyi válság első hullámai. Pedig a Megegyezésben évente háromszázmilliárd forintos adómérséklésre tett ígéretet a miniszterelnök.
Tovább szűkülő lehetőségek
A válság hatása ismert: a 2009-es költségvetés tervezetének többszöri átírása, a nemzetközi válság magyarországi hatásainak egyre rémisztőbb következményei, államcsőd közeli helyzetről szóló hírek, IMF-hitelkeret.
Idén januárban, a 2009-es lehetőségekről beszélve Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy Magyarországon radikális adócsökkentésre nincs lehetőség. A kormányfő bejelentette, hogy "a válság legnehezebb következménye, hogy a bizonytalanság mindenkinek bekopog az ajtaján. Megszűnik az, amire a legjobban vágyunk, az, hogy kiszámítható, biztonságos körülmények vegyenek körül bennünket. Így vannak ezzel nagyon-nagyon sokan, éljenek falvakban vagy városokban. Nekünk nyilvánvalóan az a dolgunk, hogy abban segítsünk valamennyi családnak, valamennyi intézménynek, valamennyi vállalkozásnak, hogy növekedjen a biztonsága. Mi kell ehhez? Először is az, hogy lássa, mi az a nagyon rövid távú program, ami segíti őt abban, hogy a válság terhei legalább elviselhetőek legyenek."
Az elmúlt húsz év legfontosabb változtatásai
A fent elmondottak után egy nappal, január 29-én, a parlament rendkívüli ülésén Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy jelentősen csökkenteni kell a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot. Olyan mértékben kell csökkenteni egyidejűleg a két, munkára rakódó terhet, hogy megváltoztassa a munkáltató és a munkavállaló magatartását és szokásait - jelentette ki a kormányfő. Ezzel egy időben el kell törölni a vállalati különadót és a magánszemélyek különadóját is.
Legalább három forrásból kell megteremteni az adócsökkentés és adóeltörlés forrását - fejtette ki a miniszterelnök. Radikálisan szűkíteni kell az adórendszerben meglévő mentességeket és kivételeket. Ezzel egyszerűsíteni és átláthatóbbá is tenni az adórendszert. A kormányfő javasolta továbbá, hogy emelkedjen az általános forgalmi adó. Szintén javasolta, hogy a meglévő vagyoni típusú adózásból - a kommunális adótól a telekadóig - kezdődjön el egy egységes, társadalmilag igazságos, a mai terheknél a túlnyomó nagy átlag számára érdemben nagyobb terhet nem jelentő, de a jelentős vagyonokkal rendelkezők számára valóban érdemi, jelentős tehernövekedést is okozó, egységes vagyonadó bevezetése.
Gyurcsány azt is kifejtette: csökkenteni kell a parlamenti képviselők és az önkormányzati képviselők számát, és további megtakarítások lehetőségét kell keresni az önkormányzati igazgatásban. Hozzá kell nyúlni a pártfinanszírozáshoz is. A kormány február 1-jén, szombaton megtartott ülése után a kormányfő lényegben a fenti beszédének megfelelő intézkedési tervet jelentett be.
Február 10-én, a Gazdasági és Szociális Tanács tartott plenáris ülése után Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy február 16-án átfogó, Magyarország működésének jó néhány területét megújítani szándékozó javaslattal fog a kormány előállni, és ezen javaslatok bázisán, az azt követő egy héten belül megteszik első javaslatukat egy nemzeti megállapodás lehetséges tartalmára.