Sokan emlegetik országos cigány vajdaként Kállai Csabát, egy újszászi vállalkozót, akit 2006. október 28-án egy látványos ceremónia keretében avatott egy szűk közösség cigány vajdává. Megválasztói a hagyományos vajdarendszer feléledéséről, és az úgynevezett cigánytörvény újbóli megerősödéséről beszéltek akkoriban. Többen ugyanakkor kétségbe vonták, hogy egyáltalán létezik ilyen tisztség, vagy hogy Kállai korábbi megválasztása legitimnek tekinthető. Kállai akkori nyilatkozatai szerint annak tulajdonította megválasztását, hogy burokban és két foggal született.
De mit is jelent a hagyományos vajdarendszer? Létezik-e ilyen egyáltalán? Havas Gábor kisebbségkutató szerint, mint speciális cigány hagyomány, sosem létezett a vajda intézménye, szerinte nem igaz az a felételezés, hogy valamikor a vándorló kompániák választott vezetője lett volna. Mint mondta, a vajdák a mindenkori hatóság által kijelölt emberek voltak, akik korábban sokkal inkább a többségi társadalom vezetőit szolgálták - rajtuk keresztül vették fel a kapcsolatot a cigánysággal és érték el céljaikat -, mint saját közösségüket.
A régmúlt
A régmúltból nemigen vannak hiteles dokumentumok a szerepükről, csak az tudható, hogy elsőként egy Zsigmond által kiállított menlevél szólt egy cigány vajda nevére, amelyben a király védelmet biztosított a vándorló csoportnak. A Kádár-rendszerben is voltak törekvések a cigány vajda intézményének hivatalossá tételére, ezek elsősorban Vass Csaba, a Hazafias Népfront cigányügyi felelősének nevéhez kötődtek. Havas Gábor azonban hangsúlyozta: a törekvés akkor is a hatalomhoz kapcsolódott.
Hozzátette: az egyes cigány népcsoportokhoz sem köthető a vajda intézménye, a legnagyobb arányt képviselő magyarosodott romák, a romungrók évszázadok óta nem ismernek vajdákat, a beásoknak sincs semmi közük ehhez a tisztséghez, egyedül a cigány anyanyelvű oláh cigányok azok, akik egyes csoportjainál még van némi szerepe a vajdáknak.
A mindenkori hatalom kiszolgálói voltak
Ezzel összhangban áll a Roma Polgárjogi Alapítvány elnökének véleménye is. Szerinte a cigány vajdaság egy olyan középkori intézmény, amelyről sokáig azt hitték, hogy meghaladta a rendszerváltás, idejétmúlttá vált, nem illeszthető be a jelenlegi jogállami intézményrendszerbe. A szocialista időkben is voltak vajdák, akkor azonban a hatalom jelölte ki őket - a magyar cigányok körében a cigánybírót, az oláh cigányok közül pedig a vajdát - azért, hogy rajtuk keresztül regulázzák meg a cigányokat. Az általuk elkövetett bűncselekményeket elnézték, cserébe a kijelölt vajdák besúgták a közösségük tagjait. A romák pedig féltek tőlük, hiszen a hatalom emberei voltak - mondta el az InfoRádiónak Horváth Aladár.
Az alapítvány elnöke azonban keserűen tapasztalja, hogy tévedett, amikor azt hitte: a szocializmussal együtt a cigány vajdák is eltűntek. Hogy honnan a keserűség? Mint mondta, a cigány vajdák mögött nincs megfelelő roma kultúra, sem közösségi akarat, de még támogatottság sem. Csak a bulvársajtó "élteti" őket, amely a cigány választott érdekképviseleteket ugyanakkor negligálja.Az alapítvány elnöke felelőtlenségnek tartja, hogy a több milliós nézettségű csatornák rendszeresen szólaltatnak meg olyan embereket, akik valójában nem a romák képviselői, ezzel egy "keleti egzotikus csürheként" próbálják beállítani a magyarországi cigány közösségeket.
De ennél is veszélyesebbnek tartja, hogy politikusok, hivatalos, a kormányt képviselő emberek is asztalhoz ülnek velük. Mint mondta, Borsodban például a megyei közgyűlés fideszes elnöke és Miskolc szocialista polgármestere is mutatkozott már a megyében magát vajdának nevező Lakatos Attilával.
A vajdák középpontba kerülése szerinte az ország "balkanizálódását" mutatja, ahol a jogállam szereplői nem nyújtanak megfelelő válaszokat bizonyos kérdésekre. Hangsúlyozta: Magyarországon egységes jogrend van, senki nem gondolhatja azt, hogy ettől eltérőt alkalmazhat. Szerinte a vajdák szerepeltetése éppen a romák kirekesztését erősíti, hiszen olyannak mutatja be őket, mint akik saját törvények, önálló normarendszer alapján élik az életüket.
A vajdák és a politika
De miért ül tárgylóasztalhoz a vajdákkal egy hivatalos személy? Teleki László romaügyi miniszterelnöki megbízott az InfoRádiónak azt mondta: ő azért, mert Kállai Csabát, aki magát országos vajdának nevezi, jó gondolkodású embernek tartja és kíváncsi a véleményére. Rajta kívül még a kanizsai Lakatos Ferenccel tartja a kapcsolatot, mivel közel laknak egymáshoz, de nem ismeri el sem a cigány vajda intézményét, sem a többi, magát vajdának nevező embert.
A szocialista politikus maga sem tartja szerencsésnek, hogy egy a jogállami keretekbe nem illeszthető, nem szervezetten működő kvázi intézmény ekkora szerephez jut, hiszen a vajdák gyakran hozzák nehéz helyzetbe a törvényes keretek között szerveződő kisebbségi önkormányzatokat. Mivel nem csak kulturális értékeket képviselnek, gyakran miattuk buknak el helyi roma kezdeményezések. Havas Gábor ezt úgy fogalmazta meg: csak saját magukat képviselik, nem áll mögöttük senki.
A cikk második részében Lakatos Attila beszél arról: őt hogyan iktatták be 1200 roma jelenlétében borsodi cigány vajdának. Elmondja azt is, kit és hogyan képvisel, milyen kapcsolata van a politikai vezetőkkel, valamint beszél az úgynevezett cigánytörvényről. Megszólal Kolompár Orbán is, aki az Országos Cigány Önkormányzat valamint a vajdák kapcsolatát mutatja be, illetve Szirtesi Zoltán, az egykori Országos Cigánytanács volt elnöke, aki a vajdákról és a roma érdekképviseletekről mondja el véleményét.