A büntető törvénykönyvben az adatvédelmi törvény megsértése esetén eredetileg pénzbüntetést, illetve szabadságvesztést lehetett kiszabni, aminek enyhítését Majtényi László kezdeményezte - mondta az adatvédelmi biztos az InfoRádió Aréna című műsorában. A módosítás "túl jól sikerült", így azóta ilyen büntetési tételeket csak jelentős érdeksérelem esetén lehet kiróni - tette hozzá Jóri András.
Az adatokkal való jogszerűtlen kereskedelem veszélyes lehet a társadalomra, az ombudsman ezért törvénymódosítást kezdeményezett. Mint mondta, a törvény most is szabályozza a minősített eseteket, ám mindenhol ott szerepel a jelentős érdeksérelem kitétel, ezért azt szeretnék, ha a mellé odakerülne az üzletszerű elkövetés is.
Jóri András megjegyezte: az ilyen jogsértéseket nem büntetőjogi, hanem államigazgatási, bírság jellegű büntetésekkel kellene szankcionálni.
Ha nem a kívánatos helyzethez, hanem az európai átlaghoz viszonyítunk, Magyarországon jó a helyzet a nem minősített adatok hozzáférhetőségét tekintve, ám a döntéselőkészítő iratok körére ez kevésbé igaz - mondta az adatvédelmi biztos, megjegyezve: az Európa Tanácsnak magasabb szinten kellene szabályoznia a kérdést.
Mindig vitát generál, hogy az ilyen iratokban szereplő adatok nyilvánosak-e. Jóri András szerint igen. Az adatvédelmi biztos rámutatott: a döntéselőkészítéshez felhasznált adatok a döntés megszületéséig lehetnek nem nyilvánosak, mert előfordulhat, hogy egy adott tanulmányban szereplő információk állami érdeket sértenek.
Az ilyen adatokat "szeretik eltitkolni", ezért úgy tűnhet, hogy nem jó a magyar helyzet. Ez talán a közállapotok hibája, maga a szabályozás jó megoldásokat tartalmaz - mutatott rá Jóri András.