Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy miniszterelnökségének évei alatt Antall előkészítette az ország csatlakozását a mai Európai Unióhoz. A néhai kormányfő céljait a szabadság kiirthatatlan vágya határozta meg - szögezte le, hozzátéve, már azokban az időkben is, amikor ebben korlátozni igyekeztek.
Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, az Antall-kormány korabeli minisztere beszédében úgy fogalmazott, hogy Antallt "megtalálta a történelem". A volt miniszterelnöknek az 1956-os forradalom idején és azt követően játszott szerepére is utalva kiemelte, hogy már 1990 előtt "eljött számára a szabadságért való cselekvés órája".
A magyar néppárti (Fidesz-KDNP-MDF) EP-delegáció és a Batthyány Lajos Alapítvány szervezésében rendezett tanácskozáson Szájer József, a delegáció vezetője Antall József legjelentősebb érdemei közé sorolta Magyarország Európához való visszatérését, az előző rendszer maradványainak lebontását (beleértve a Varsói Szerződés megszüntetésének kezdeményezését), valamint a Közép-Európa hasonló sorsú nemzeteit összekötő visegrádi együttműködés elindítását.
A külföldi meghívottak közül Wolfgang Schauble német belügyminiszter egyebek között azt hangsúlyozta, hogy Antall József példamutató politikát folytatott olyan ügyekben, amelyek Európa más részein vérontáshoz vezettek, mindenekelőtt a kisebbségi kérdésben. Döntő volt a néhai miniszterelnök fellépése abban, hogy az európai integráció régi sérelmeket is orvosolni tudjon - húzta alá.
Valéry Giscard d'Estaing volt francia köztársasági elnök Antall Józsefnek Európa újraegyesítésében elfoglalt helyét méltató levelet intézett a konferenciához, Jacques Santer, az Európai Bizottság volt elnöke pedig a magyar és az európai történelem kiemelkedő alakjának nevezte a néhai miniszterelnököt. Fontosnak tartotta a luxemburgi politikus Antall József kereszténységét is.