Magyarország nem tudott érdemben javítani a kutatásfejlesztés területén elért eredményein az elmúlt években. Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett jelentése szerint Budapest továbbra is a sereghajtók közé tartozik: a 27 tagállamból a 17.
A testület a teljes Európai Gazdasági Térséget vizsgálta, az adatok pedig azt mutatják, hogy a skandináv államok mellett Svájc, Németország és Nagy-Britannia érte el a legjobb eredményt. Az úgynevezett innovációkövető tagállamok közé tartoznak a Benelux országok, valamint Franciaország, Ausztria és Írország. A harmadik kategóriába a mérsékelten innovatív országokat sorolták: a mediterrán dél-európai államok mellett itt kapott helyet Izland, Észtország, Csehország és Szlovénia, a sereghajtók között pedig a többi kelet-európai ország szerepel.
Mi az oka a rossz eredménynek? A BruxInfo elemzője szerint tévhit, hogy pusztán a kutatásfejlesztésre fordított alacsony összeg. Bár tény, hogy Magyarország a nemzeti összterméke mindössze 1 százalékát fordítja K+F tevékenységre, szemben például Svédország négy százalékával, de Fóris György szerint ennél sokkal nagyobb gondot jelent a szakképzettség hiánya.
Az elemző szerint ha nincs meg a kellő alapképzettség, akkor nincs mire építeni. Írország Európa egyik leginnovatívabb gazdasága. Náluk és a finneknél is a szakemberképzés koncentrált kiteljesítése jelentette azt a kezdőlökést, amire minden mást fel lehetett építeni. Fóris György azt mondja, elsősorban a mérnöki és a természettudományos végzettségűek arányát kéne növelni a diplomások között, a mostani 4-5% ugyanis jócskán elmarad a skandináv 20%-tól.