Pénteken megegyezésre és párbeszédre nyitott hangulat uralkodott a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesületének közgyűlésén. A rendezvényen részt vettek a világörökségi címmel szemben komoly kritikákat megfogalmazó települések, egyebek között Szerencs és Tállya polgármesterei is. A pénteki közgyűlés előtt két nappal megyei szinten, nagyon hasonló résztvevői körrel már sor került egy világörökséggel kapcsolatos tárgyalásra Miskolcon.
Örökösödési háború
Ezen az egyeztetésen még nem voltak ennyire közel az álláspontok. A tanácskozást Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke hívta össze a világörökségi területhez és annak úgynevezett "pufferzónájához" tartozó települések vezetői részvételével. Az előzmény egy december eleji tállyai sajtótájékoztató és Szerencs önkormányzatának december 11-i döntése volt. Előbbin tíz település jelentette be, hogy fontolgatja a világörökségből való kiválást, utóbbin a szerencsi képviselő-testület döntött úgy, hogy kéri a döntésre jogosult szervektől - a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságától (VMNB) és a magyar kormánytól - Szerencs város közigazgatási területének a Tokaji Történelmi Borvidék és Kultúrtáj világörökségi területéből történő kivonását.
A bejelentés nagy vihart kavart, hiszen világméretekben is példa nélküli, hogy valaki lemondana a világörökségi címről. A miskolci tanácskozáson Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság titkárságának vezetője megerősítette, hogy a világörökség nemzetközi kötelezettségvállalás, amelynek a magyar állam a részese, tehát nemzeti ügyről van szó. Mindezek értelmében egy helyi önkormányzat nem léphet ki egyoldalúan a nemzetközi egyezményből.
Hozzátette, a mostani viták viszont azt eredményezhetik, hogy a teljes Tokaji Történelmi Borvidék elveszítheti a világörökségi címet.
Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere, országgyűlési képviselő a miskolci találkozón megerősítette, hogy december 11-i bejelentésüket segélykiáltásnak szánták. Rónavölgyi Endréné összegezte többek véleményét, amely szerint a világörökségi címtől függetlenül ki kell jelenteni, hogy Tokaj-Hegyalja képtelen csak a szőlő- és bortermelésből, illetve az ehhez kapcsolódó idegenforgalomból megélni.
Ésszerű iparfejlesztés
Májer János, Tokaj polgármestere, a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesület elnöke Szerencs polgármesterének megállapításával egyetértett, ám úgy vélte a területrendezési tervek és maga a világörökségi cím nem jelent akadályt az ésszerű iparfejlesztésnek a térségben.
Ilyen előzmények után került sor a a világörökségi egyesület pénteki közgyűlésére. A közgyűlés elfogadott egy határozattervezetet, amelyben kérik, hogy a világörökségi törvény tervezete mielőbb kerüljön a parlament elé. Kérik továbbá, hogy a törvény pontosan fogalmazza meg, mely szervezetek a felelősek a világörökségi területek kezeléséért, ugyanakkor az állam rendelje is hozzá a szükséges forrásokat ezeknek a feladatoknak az ellátásához.
A közgyűlés javasolta a kormánynak, hogy a Balatoni Fejlesztési Tervhez hasonlóan készíttesse el a Tokaj-hegyaljai Világörökségi Borvidék Fejlesztési Programját.
Békülékenyebb hangnem
A közgyűlésen a korábban kilépési szándékot megfogalmazó polgármesterek részéről elhangzott, hogy amennyiben láthatóvá válnak a világörökségi címmel kapcsolatos előnyök is, akkor felülvizsgálják korábbi döntésüket. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke az InfoRádióban korábban elmondta, hogy a hivatal készíti a világörökségi törvény tervezetét, amely lehetővé teszi, hogy a világörökségi cím birtokosai állami támogatásban részesüljenek.
Bár a közgyűlésen részt vettek olyan tudományos kutatók is, akik tagjai a tervezett szerencsi szalmatüzelésű erőmű miatti tiltakozás nyomán létrehozott, és egy hatástanulmány elkészítésére felkért testületnek, a hatástanulmányról nem volt tájékoztatás. Az InfoRádió a hamarosan elkészülő hatástanulmánnyal kapcsolatban úgy értesült, hogy az negatív elemeket tartalmaz majd a borvidékre tervezett szalmatüzelésű erőművel kapcsolatban.
A Tokaji Történelmi Borvidék 2002-ben vált világörökségi helyszínné. Az UNESCO védelem alatt álló terület két részből áll: a világörökségi magtelepülések és pincék körül az úgynevezett védőzóna húzódik. A magtelepülések és pincék sorába tartozik Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya - közigazgatási területének részét képezik, továbbá ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pince, Sárospatakon a Rákóczi Pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi Pincék, valamint Tolcsván az Oremus-pincék és a Bormúzeum.
Évezredes egyediség
A világörökségi címre a térség egyedisége is feljogosította Tokaj-hegyalját. A döntéskor az UNESCO egyebek között az alábbi szempontokat vette figyelembe: Hegyalja a világ első zárt borvidéke, 1737-ban kapta ezt a címet, és azóta töretlen a világhíre. A szőlő- és bortermelés múltja sokkal régebbi, 1000 éves. A gazdag földtörténeti örökség, a talajok sokfélesége, a sajátos földrajzi fekvés, a kedvező klíma, és a sajátos mikroklíma is szerepet játszott. Mérlegelték azt is, hogy a borvidéken használt hordók anyagát a hordókészítés szempontjából világszerte híres zempléni tölgyet a helyi erdők adják.
Tokaj-hegyalja mindezeken túl a kaukázusi és római borkultúra találkozó helye, sok nép és sok vallás települési öröksége. Értékes a társadalom sok rétegének építészeti öröksége, a történelmi borpincék különlegessége szembetűnő. Összességében: a hely a táj és az ember évezredes összetartozásának ma is élő tanúja.
A fentieket hangsúlyozta az InfoRádió kérdésére Molnár Péter is. A Tokaj Renaissence Egyesület elnöke elmondta: az Egyesület a világörökségi címet nagyon nagy értékként kezeli. Hangsúlyozta: Tokaj-hegyalja évszázados hagyományait, hatalmas természeti értékeit az egész világon elismerik. Ezeket az értékeket a jövő számára mindenképpen meg kell menteni, és ennek egyik fontos állomása a világörökségi cím.
A borászatok is a világörökségi törvényre várnak
Molnár Péter szerint a cím elsősorban egy lehetőség, amivel tudni kell élni. Borászati szempontból, és az egész borvidék szempontjából is. Mint mondta: Hegyalján sok ember él, és nem mindenki foglalkozik borral, vagy szőlővel, és sajnos sok a munkanélküli is. A borászatok tisztában vannak azzal, hogy az itt élőknek különbözőek a szempontjaik és az érdekeik. Ezzel kapcsolatban az elnök kiemelte: van lehetőség a közös gondolkodásra, arra, hogy minden Tokaj-hegyalján élő réteg megtalálja a számítását. Erre jó keretet adhat majd a világörökségi törvény, amelyet a szakma nagyon vár.
Ha meglesz a törvény, akkor a helyi vállalkozók és az önkormányzatok az állammal közösen megtalálhatják azokat a lehetőségeket, amelyek mentén új beruházásokra, munkahelyteremtésre is sor kerülhet.
A borászatoknak az a fontos, hogy a borvidék egyedisége megőrizhető legyen, de emellett nyíljon lehetőség egyéb munkahelyteremtő beruházásokra, infrastrukturális fejlesztésekre is - összegezte a Tokaj Renaissence Egyesület elnöke.
Segélykiáltás
Kevésbé voltak lelkesek a világörökségi címért azok a települések, amelyek szabadulni szeretnének attól a lehetőségtől, amelyre sokan vágyakoznának. Szerencs önkormányzata úgy döntött, hogy kezdeményezi a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságánál és a magyar kormányánál Szerencs város közigazgatási területének a Tokaji Történelmi Borvidék kultúrtáj világörökségi területből történő kivonását. Rónavölgyi Endréné polgármester az alábbiakkal indokolta a döntést, amelyhez például Tállya önkormányzata is csatlakozott.
A Tállyai Történelmi Borút Egyesület elnöke, Kuthi Csaba másképpen látja a helyzetet. "Kezdenek belőlünk, borászokból némelyek bolondot csinálni azzal, hogy újabban egyre hangosabban szónokolnak arról, hogy egyes települések, de különösképpen Tállya szívesen kilépnének a tokaji világörökségi területből. Úgymond azért, mert annak építési és ipartelepítési szabályozása túl sok kötöttségével akadályozza a befektetők buzgó ipartelepítési igyekezetét" - vélekedett Kuthi, aki maga is szőlész-borász szakmérnök.
A tállyai szakember emlékeztet az általa "barbár akciónak" nevezett, Szerencsre tervezett szalmatüzelésű hőerőműre. Mint tanulmányában írja, az erőmű "a nyereségelvű átgondolatlanság és szakszerűtlenség első példája a borvidéken". Kuthi Csaba írásában kifejtette: a világörökségi cím ellenzői szerint a szőlészet és borászat nem biztosít megélhetést a helyieknek, ezért lenne szükség ipartelepítésre Tállyán. Ennek ugyanakkor számos tény mond ellent, emlékeztet a borúti egyesület elnöke: a világörökséggé nyilvánítás (2002) óta idegenforgalmi, borászati vállalkozások és magán beruházások sora jött létre a községben.
Szerző: Kovács András István