Hogyan fejlődik tovább az emberiség?

Infostart
2009. január 8. 05:35
Az elmúlt évtizedek növekvő testmagasságot és emelkedő átlagéletkort hoztak a civilizált országokban élő átlagember számára az egyre jobb, fehérjedúsabb táplálkozásnak és a gyermekbetegségek leküzdésének köszönhetően - mondta az InfoRádió kérdésére az MTA Régészeti Intézete archeogenetikai laborvezetője. Mende Balázs Gusztáv azonban hozzátette: az átlagéletkor további növekedése Európában és Észak-Amerikában is megállhat.

Az ipari forradalomtól kezdve kiegyensúlyozottá és fehérjedúsabbá vált táplálkozásnak is köszönhetően növekedett az átlagos testmagasság és az életkor is - mondta az InfoRádiónak az MTA Régészeti Intézetének archeogenetikai laborvezetője, hozzátéve: a második világháború után Magyarországon is centiméterekben volt mérhető az átlagtestmagasság növekedése.

Mende Balázs Gusztáv azonban hangsúlyozta, a testalkatra vonatkozó adatok már nem ilyen kedvezőek, hiszen a mozgásszegény életmódból és a táplálkozási problémákból adódóan nagyobb eltérések mutatkoztak az emberek között: több lett a túlsúlyos és a túl kövér.

A koponyakapacitásban azonban nem érzékelhető változás a 20. században, a férfiaké például maradt átlag 1450 köbcentiméter. Ezt azzal magyarázta a szakértő, hogy koponyánk átlagos mérete sokkal több hatás következményeként tud növekedni vagy csökkenni.

Ami pedig az életkort illeti, Mende Balázs Gusztáv elmondta: a japán népesség 2-3 évet javított átlagéletkorán, de a skandináv országokban is 5-10 évvel nőtt az élettartam a 20. század végére, így ott már 68 és 75 év között van az átlagos élettartam.

A szakember szerint a kelet-európai régió utolérheti a nyugat-európai születéskor várható élettartam és az átlagos testmagasság adatát is, és valószínűnek tartja, hogy a fejlett országokban tapasztalható fejlődés lassul, sőt többek között a környezetszennyezés és a civilizációs betegségek miatt megáll.

Hanganyag: Torda Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást