Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy az említett dokumentum aláírásával olyan jogi helyzet állt elő, amelyben kétséges az, hogy az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság által korábban meghirdetett sztrájknak az eredetileg meghirdetett időpontban való megtartása kiállná-e a törvényesség próbáját. Azért állt elő ez a helyzet, mert a megszületett dokumentum akár értelmezhető sztrájkbizottsági megállapodásnak is.
A közlemény szerint a PDSZ nem támogat egy olyan megállapodást, amelyben az aláírók vállalják, hogy a sztrájkkövetelés felét sem elérő juttatás fejében legalább szeptember közepéig lemondanak a sztrájk jogáról.
A PDSZ ezt ugyan vitatja, de a jogi helyzet rendezése miatt a január 12-i munkabeszüntetési időpont szerintük így már nem tartható. A szakszervezet azonban továbbra is követeli a 2007-es sztrájkmegállapodásban szereplő illetmények 2009-es, kormány általi finanszírozását. A PDSZ Országos Választmánya szerdán dönt arról, hogy milyen módon kívánja elérni a közszolgálatban dolgozók követeléseinek teljesülését.
Az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság eredeti követelése az volt, hogy a kormány teljesítse a 2007-ben aláírt sztrájkmegállapodást. E megállapodás szerint 2009-ben minden közszférában dolgozó megkapta volna a 13. havi bérét, valamint négy százalékkal növelték volna a közalkalmazotti bértáblát és a köztisztviselői illetményalapot.
Az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kormány között december 19-én született egyezség a közszféra 13. havi illetményének kompenzálásáról, amelynek eredményeképpen a január 12-re meghirdetett sztrájkot a szakszervezetek nem tartják meg. Az egyezségről szóló dokumentumot a PDSZ, valamint a Munkástanácsok nem írta alá.