Öt év alatt ütemesen növelné az állam védelmi kiadásait a honvédelmi miniszter. A 2009-es költségvetésben a kormány 330 milliárd forintot irányzott elő honvédelmi költségekre, és bár ez 7 százalékos növekedés a 2008-as évhez képest, de GDP-arányosan még így is elmarad a NATO-tagállamok átlagköltésétől. Szekeres Imre erről az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságának együttes ülésén beszélt a Parlamentben.
Szekeres Imre azt javasolja a kormánynak, hogy 2009-től 2013-ig a GDP-arányos védelmi költségvetési támogatást 0,2 százalékponttal növelje, és ezáltal a védelmi költségvetési támogatás haladja meg a GDP 1,3%-át. Mint mondta, jelenleg 8 olyan ország van a NATO-ban, amelyik ez alatti támogatást biztosít a haderőnek. Magyarország 2013-ra ki akar kerülni ebből a csoportból.
A bizottsági képviselők újdonságként értékelték a bejelentést, holott Szekeres Imre már az október eleji budapesti NATO védelmi miniszteri tanácskozáson beszélt erről. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint az összeg még így is kicsi. Mint elmondta, 2002-ben az ország az akkori GDP 1,7 százalékát költött erre a célra. Az 1,3%-os szint ma már lehet, hogy ambiciózus, de az 1997-es Horn Gyula akkori miniszterelnök azt vállalta, hogy a honvédelmi kiadásokat 2 százalékra növeli. Németh Zsolt most is ezt tartaná követendőnek.
Szekeres Imre a parlament külügyi és honvédelmi bizottságának együttes ülésén bemutatta Magyarország Nemzeti Katonai stratégiáját, ebben a kormány lefekteti, hogy Magyarország biztonsága stabil, katonai támadás veszélye nem fenyegeti.
A honvédelmi miniszter elmondta, alkalmazkodni kell az új kihívásokhoz. Ezek azt jelentik, hogy a nemzetközi katonai konfliktusok egyre aszimmetrikusabbak, egyre összetettebbek, és jelentős médiafigyelem is övezi a katonai műveleteket. A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország továbbra is fenntartja a hadkötelezettség bevezetésének lehetőségét. A haderőfejlesztéssel kapcsolatban Szekeres Imre elmondta: elsősorban a telepíthetőséget kell növelni, valamint gyorsabb döntésekre, és integrációképesebb haderőre van szükség.
Németh Zsolt fideszes képviselő azt mondta: a stratégiát megfelelő alapnak tartja arra, hogy nemzeti konszenzus alakuljon ki körülötte. A politikus hiányolta ugyanakkor a katonai titkosszolgálatok megerősítését. Támogatja a Nemzeti Katonai Stratégiát az MSZP is. A dokumentum megtekinthető a Honvédelmi Minisztérium honlapján.