Jövő év március elsején lép életbe az előadó-művészeti törvény, amelyet hétfőn 221 igen szavazattal 155 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül fogadott el az Országgyűlés. A törvényt támogatta az MSZP, az SZDSZ, az MDF, két független képviselű és bár a Fidesz nem értett egyet a javaslattal, 4 képviselőjük megszavazta a jogszabálycsomagot: Varga Mihály, a párt alelnöke, Balogh Zoltán és Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere; valamint Czerván György.
A törvény szabályozza a színházak, zenekarok, balett- és táncegyüttesek költségvetési támogatását, valamint tartalmazza a színészekre, zenészekre és táncosokra vonatkozó speciális munkajogi szabályokat.
A 2009-es év átmeneti időszak lesz, az új támogatási rendszer szerinti finanszírozás 2010-től igényelhető - számolt be az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára. Schneider Márta hozzátette: a jogszabály célja, hogy a szakmai teljesítmény alapján támogassák az intézményeket, társulatokat, és sokkal átláthatóbb, tervezhetőbb legyen az előadó-művészeti terület finanszírozása.
A törvény szerint márciusra létrejön egy 22 tagú Eladó-művészeti Tanács, amely a mindenkori miniszter javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatot ellátó testülete lesz. A jogszabály rendelkezik egy hivatal felállításáról is, amely nyilvántartást vezet a színházakról, zenekarokról, és különböző kategóriákba sorolja őket. A nyilvántartásba vétel a támogatás feltétele.
Hatféle támogatotti kör
A korábbi tervezetben öt kategória szerepelt, de a tegnap elfogadott jogszabály már hatféle támogatotti körről rendelkezik. A regisztrációnál elsősorban az előadás- és bemutatószámot, valamint a saját produkciók arányát veszik alapul.
A támogatási rendszer szerint a színházak állami finanszírozásának mértékét a fenntartó - azaz többségében az önkormányzat - által biztosított összeg határozza meg - hangsúlyozta Márta István, az Új színház igazgatója.
A Miskolci Nemzeti Színház igazgatója úgy vélte: a jövő év során ki fog derülni, hogy melyek a törvény hasznos és kevésbé jó rendelkezései. A jogszabályokat később a tapasztalatoknak megfelelően kell módosítani. Halasi Imre hozzátette: a törvény bizakodásra ad okot.
A törvény jelentős adókedvezménnyel ösztönözné a különböző szervezeteket, gazdasági társaságokat a művészeti élet támogatására. A társasági törvény módosítása azonban csak később léphet életbe, mivel az Európai Unió jóváhagyására van szükség - tette hozzá Hiller István.
Pályázat a vezetőknek
Az oktatási és kulturális miniszter szerint - mivel a filmtörvényben szereplő, hasonló konstrukciót már jóváhagyta az unió Versenyképességi Főigazgatósága - ezért még a jövő évben, az európai parlamenti választások után dönthet a mostani módosítás elfogadásáról is.
A zenei együtteseket két csoportba osztja a törvény: a kritériumok figyelembe veszik a tagok végzettségét, a hangversenyek számát, és azt, hogy milyen fenntartású az adott együttes. Itt szintén a kategóriák szorzóinak megfelelően döntenek a támogatás mértékéről.
A törvény szabályozza a színészek, zenészek, táncosok speciális munkajogi helyzetét, és bizonyos esetekben lehetővé teszi a Munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályaitól való eltérést.
A most elfogadott szabályozás szerint a vezetőket pályázat útján kell kiválasztani, csak az pályázhat, akinek szakirányú felsőfokú vagy jogi, illetve közgazdász diplomája van, és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A vezetői megbízás 5 évre szól, és a kinevezéskor az Előadó-művészeti Tanács szakmai ajánlást fogalmaz meg a pályázókkal kapcsolatban.