A magyar nyelv nincs hátrányos helyzetben, hiszen legalább 13 millióan beszélik az ország határain belül és kívül, többen, mint az összes többi finnugor nyelvet együttvéve - mondta az InfoRádiónak Pusztay János Prima Primissima-díjas nyelvész.
Ugyanakkor a jelenleg a világon beszélt 6-7 ezer nyelvből a jóslások szerint száz év múlva csak száz, ha igazán megmarad. Ez katasztrofális helyzet, hiszen egy-egy nyelvet átlagosan 5-6 ezer ember beszél - tette hozzá a Nyugat Magyarországi Egyetem Uralisztika Tanszékének vezetője.
A magyar nyelv e tekintetben most valahol a negyvenedik-ötvenedik helyen van, ám, ha romlik a demográfiai helyzet és a nyelv, gyorsan a sor végén találhatjuk magunkat. A nyelv presztízse is csökken, ráadásul a tudományos életben és a politikában sem lehet szabadon használni - magyarázta a szakértő.
Addig kell ellenlépéseket tenni, megpróbálni lelassítani a folyamatot, amíg elegen vagyunk, hogy a magyar nyelvet tovább tudjuk vinni - figyelmeztetett.
Nyelvrokonság
Bár sokan megkérdőjelezik, Pusztay János szerint a magyar finnugor nyelv. "Sőt, egy kicsit rosszabbat mondok azok számára, akiknek már a finnugor is sok: én szibériai nyelvként aposztrofálom" - fűzte hozzá.
A nyelvész szerint tudatosítani kell a közvéleményben, hogy nem a magyar nép, hanem a magyar nyelv a finnugor. A magyar tipikus közép-európai nép, nem lehet megkülönböztetni a szlováktól, az osztráktól, a szlovéntől. A több ezer esztendő alatt mindenkivel keveredtünk, tehát ha antropológiailag valamikor volt is finnugor jellegzetességünk, azt mind leadtuk; a nylev alatt kicserélődött a nép - fogalmazott.
Arra viszont büszkék lehetünk, hogy a magyar nyelv erős: annak ellenére, hogy sokkal bonyolultabb szerkezetű, mint azoké a népeké, amelyekkel vándorlásaik során az ezt beszélők találkozhattak, és az adott közösségeken belül kisebbségben voltak, eljutott a Kárpát-medencébe, és a Herder-jóslat ellenére még mindig megvan - hangsúlyozta Pusztay János.
Az oktatásról
Ha az idegen nyelvekről van szó, katasztrofálisak az eredményeink, az Európai Unióban a legrosszabbul beszélő nép vagyunk - mondta a Nyugat Magyarországi Egyetem Uralisztika Tanszékének vezetője, aki szerint a magyart is egyre silányabbul oktatják.
A szakember a felsőoktatásban beindított Bologna-folyamatnak egyelőre csak az árnyoldalát látja. "Tömegesedés van", ami egyfelől jó, mert, legalábbis elvileg többen jutnak magasabb szintű tudáshoz, ám a tömegesedés mindig minőségcsökkenéshez vezet. Ennek ellensúlyozására szerinte olyan intézményeket kellene létrehozni, amelyek "csúcselitet" képeznek - magyarázta.
Az igénytelenséggel lefelé tartó spirál indul el: ha egy gyengén képzett tanár tanítani kezt, tanítványai még gyengébbek lesznek. Az ő generációjukból kikerülő tanároknak pedig ugyancsak lesznek diákjai - mutatott rá Pusztay János.
A nyelvész hangsúlyozta: ezt a veszélyes folyamatot most kell leállítani, aminek egyik módja az, ha a tanárképzést magasabb szintre emelik, a tanárokat pedig megbecsülik. A politikának lenne mit tennie - fűzte hozzá.
Hanganyag: Oláh András