A Köztársasági Elnöki Hivatal (KeH) tájékoztatása szerint Sólyom László azzal indokolta döntését, hogy a november 10-én elfogadott törvény hatályba lépéséig nem állt rendelkezésére az az idő, amelyet az Alkotmány a kihirdetés megfontolására biztosít.
A KeH honlapján található - Szili Katalin házelnöknek címzett - levél szerint a törvény a hatálybalépés időpontjaként 2008. november 24-ét jelöli meg. Az Alkotmány a köztársasági elnök számára a törvények kihirdetésére tizenöt napos, - sürgősség kérése esetén - ötnapos határidőt szab meg. Szili Katalin a parlament által megszavazott törvényt november 11-én küldte meg kihirdetésre az államfőnek, sürgősség kérése nélkül.
A november 10-én megszavazott módosítás egyik rendelkezése szerint a Magyarországon elfogott személyt őrizetbe kell venni és a Fővárosi Bíróság elé kell állítani, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetve ha ellene más tagállam nemzetközi körözést bocsátott ki. Ez az őrizet - a törvény alapján - hetvenkét óráig tarthat.
Más sem stimmel
Az államfő az emberi méltóságot védő törvényről előzetes alkotmányossági normakontrollt kért. A Köztársasági Elnöki Hivatal tájékoztatása szerint Sólyom László azt kifogásolja, hogy a jogszabály számos ponton nem ad elehetőséget mérlegelésre, ezért sérti a szólásszabadságot.
A törvény megteremti a lehetőségét annak, hogy - személyiségi jogai védelme érdekében - bárki bírósághoz fordulhasson akkor is, ha a sértő magatartás nem közvetlenül őt, hanem egy olyan csoportot érint, amelynek tagja.
Az államfő szerint a jogszabály nem ad lehetőséget annak mérlegelésére, hogy a felperes valóban tagja-e a sértett közösségnek, illetve hogy azzal kellően szoros-e a viszonya. A törvény emellett nem tisztázza az ehhez szükséges bizonyítási kötelezettségeket sem.