Magyarországon a gyermekek tizennégy százaléka foglalkoztatott nélküli háztartásban él, ez a negyedik legrosszabb adat az unióban - közölte Ferge Zsuzsa a Gyerekesély projekt nyitórendezvényén.
Ugyanakkor rámutatott: Magyarországon az alapkérdés az, hogy érdemes-e keresetért dolgozni? "Ha a kereset azt jelenti, hogy a (szegények) hetven százalékából ötven megmarad szegénynek, akkor ne nagyon csodálkozzunk, hogy azok, akik a minimálbér körül (...) fognak keresni, nem mennek el dolgozni" - fogalmazott.
A szociológus szerint a gyermekszegénység elleni küzdelemben szükség lenne konkrétabb cél kijelölésére, folyamatos értékelésre, céltudatos forrásbővítésre, valamint jobb együttműködést kellene kialakítani a kormányzat és az önkormányzatok, illetve a tervezők és az érintettek között.
Ferge Zsuzsa előadásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásait korlátozni kell: a munkanélkülivé váló szülőknél folytatni kell a családi alapú segélyezést, valamint meg kell állítani a közmű-kikapcsolást és a lakásvesztést.
A Gyerekesély projekt keretében 2009-től az ország leghátrányosabb kistérségeiben indulnak gyermekszegénység elleni uniós programok.
Kétféle program
A konferenciát követő sajtótájékoztatón Szilvási Léna, a Gyerekesély projekt szakmai vezetője elmondta, két típusú program indul.
A biztos kezdet program célja a szegénység átörökítésének megakadályozása az úgynevezett gyerekházakkal. A tervek szerint 2013-ig 250 helyen kezdené meg működését gyerekház, amely megfelelő környezetet, tudás és készségeket ad ahhoz, hogy a gyerekek ne induljanak hátránnyal az iskolában.
A másik, a komplex kistérségi programok célja a hozzáférés javítása a szolgáltatásokhoz és a szegregáció enyhítése. Tíz ilyen program indul. A projektre összesen mintegy 12 milliárd forint áll majd rendelkezésre.