A lap beszámolója szerint édesapja, I. Károly osztrák császár magyar királlyá koronázásáról (IV. Károly néven) Habsburg Ottó szívesen mesél és úgy, mintha az tegnap történt volna. De a múltnál jobban érdekli a mai politika: az amerikai elnökválasztás sokkal jobban izgatja, mint saját filmszerű életének felidézése.
A történelemnek elsősorban azért van jelentése Habsburg Ottó számára, mert megvilágítja a jelent: az iraki háborút az ottomán birodalom szétdarabolásának következményeként látja, Putyin stratégiáját a Kaukázusban a cárok politikájának folytatásaként értelmezi. Az anyai gének (Zita királyné 97 évet élt) mellett hosszú életének és intellektuális vitalitásának titka feltehetően a szolgálat és a másokért való munka iránti vágy, melyet gyermekkorában neveltek belé - hangsúlyozza írásában Jean Sévilla.
Miután trónjától megfosztott és Madeira szigetére száműzött édesapja 1922-ben meghalt, a trónörökös Ottót édesanyja abban a reményben nevelte, hogy nagykorúságát elérve, 1930-ban átveszi a Habsburg-ház irányítását. Amikor Hitler Ausztriát fenyegette, a főherceg fellépett a nácizmus ellen, majd 1940-ben a Gestapo elöl menekülve az Egyesült Államokba távozott, ahol Roosevelt elnök közelében azért harcolt, hogy a második világháború után a szövetségesek helyreállítsák Ausztria függetlenségét. Ennek ellenére 1966-ig nem tudott hazájába visszatérni, később húsz éven át az Európai Parlament képviselője volt német állampolgárként - foglalta össze életének legfőbb állomásait a Le Figaro.
Habsburg Ottó szerint az 1848-ban hatalomra került I. Ferenc József több volt egyszerű embernél, maga volt a monarchia intézménye, hiszen Ausztria-Magyarország állampolgárainak többsége nem ismert más uralkodót. A volt trónörökös jól emlékszik a császár temetésére és édesapja, IV. Károly 1916-os budapesti megkoronázásának minden részletére, amelyet négyévesen élt végig, s amelyről húsz évvel ezelőtt, amikor először tért vissza Budapestre, maga számolt be magyar történészeknek.
Emlékei szerint gyerekkorában szülei sokat voltak távol: édesapja rendszeresen tett látogatást a fronton, trónra lépésétől fogva a békéért küzdött. Miközben a legtöbb államfő hivatalából osztogatta a parancsokat, IV. Károly közelről látta a harcolók szenvedéseit és a háború borzalmait; felesége, Zita királyné pedig a sebesültekkel és a betegekkel foglalkozott a kórházakban. "Én csak a monarchia bukása után kezdtem együtt élni a szüleimmel" - emlékezik vissza Habsburg Ottó.
Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésének véleménye szerint egyik legfőbb következménye az volt, hogy Közép-Európa ötven évnyi diktatúrába süllyedt: a nácizmus után a kommunizmusba. Habsburg Ottó a második világháború után édesapja szellemiségében a Duna-menti országok problémáival kívánt foglalkozni, de időközben megértette, hogy ez már nem elégséges szerveződés, és csak egy közös Európa adhat megoldást a kontinens nemzeteinek együttműködésére.
A Vasfüggöny idején is próbálta ápolni kapcsolatait a régióval, de míg a hatvanas években nem engedték be a szabad Ausztriába, a nyolcvanas években, még a kommunizmus idején szívesen látták Magyarországon. Elmondása szerint elsősorban Pozsgay Imrével, az MSZMP egyik vezetőjével került szoros viszonyba, aki "sokat tett azért, hogy az ország megnyíljon, mert inkább magyar volt, mint kommunista".
A német és a magyar mellett a Bourbon-családból származó édesanyja okán a franciát harmadik anyanyelvének tartó Habsburg Ottó szerint Európa legnagyobb aduja kultúrája, amely felbecsülhetetlen tartalékokat rejt magában. Szerinte még a vallás újbóli térhódítása is lehetséges; erről tanúskodott XVI. Benedek pápa franciaországi látogatása. A pénzügyi válságról úgy véli, hogy "a pénz által ejtett sebek soha nem halálosak, a politikaiak viszont igen".
Habsburg Ottó 96 évesen is sokat utazik, elsősorban az EU új tagországaiban, amit természetesnek tart, hiszen családja hétszáz éve a politikában tevékenykedik. "A másokért való munka nagyon meghosszabbítja az életet, mert célokat ad. Nekem még vannak céljaim" - vallja a volt osztrák-magyar trónörökös.