A pénzügyminiszter elmondta: a kiadáscsökkentő lépések összességében mintegy 400 milliárd forinttal mérséklik a büdzsé ez év október elején beterjesztett változatához képest az államháztartási költést, amelynek hatására a korábbi hiány további 92 milliárd forinttal lesz alacsonyabb.
Veres János kiemelte: a kormány pénzügyi válság kapcsán hozott intézkedéseinek része, hogy olyan új makroelőrejelzést készítettek, ami a legrosszabb esetet veszi figyelembe. Ez alapján a gazdasági növekedés helyett egy százalékos visszaeséssel, a beruházások, a háztartások fogyasztásának csökkenésével számol a kormányzat. A büdzsé alapjául felvázolt makropálya szerint a beruházásoknál a csökkenés mértéke 0,9 százalék, a háztartások fogyasztásánál pedig 3,1 százalék lesz.
"Arra sincs lehetőség, hogy megőrizzük a reálbéreket, ez a nagyon konzervatív prognózis a reálbérek 2,7 százalékos mérséklődését vette figyelembe" - szögezte le a pénzügyminiszter. Hozzátette: az infláció az ez évihez képest jelentősen, mintegy 4,5 százalékra mérséklődik.
A kormány által október folyamán megtett rendkívüli döntések közül kitért arra, hogy a szeptember végén benyújtott jövő évi költségvetés tervezetét október 9-ét követően szinte egy hét alatt átdolgozták, majd amikor kiderült, hogy a világgazdasági krízis hatásai még erőteljesebbek, mint korábban feltételezték, újabb, a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos intézkedésekről döntöttek.
"2008. október 9-e emlékezetes nap a számunkra. Ezen a napon ugyanis eltűntek a vásárlók a magyar állampapírpiacról, a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt mindenki csak eladni akart, venni senki, a tőzsdén a délutáni zárás előtt fél órával jelentős árfolyamesés következett be, elsősorban az OTP papírja zuhant nagyot" - idézte fel Veres János. Elmondta azt is, hogy a forint árfolyama aznap szintén nagyon kedvezőtlen módon változott meg, a válság megérkezett Magyarországra, ráadásul spekulációval párosulva.
A költségvetés megalapozása szempontjából nagyon fontosnak, több tekintetben úttörő jellegűnek nevezte azt a megállapodást, amelyet a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal igen rövid idő alatt sikerült megkötnie.
A pénzügyminiszter kiemelte: jövőre nincs lehetőség arra, hogy a közszférában emelkedjenek a bérek. Ezen kívül arra sem tud a kormányzat felelősséget vállalni, hogy - szintén a közszférában - 13. havi bért fizessenek ki.
"Sajnos nem tehettünk mást, olyan intézkedések is szükségessé váltak, amelyek a nyugdíjasokat érintik. Ezek közé tartozik a 13. havi nyugdíj 80 ezer forintban történő maximalizálása, valamint az, hogy a 13. havi juttatásban csak az öregségi és a rokkantnyugdíjasok részesülnek" - sorolta a pénzügyi vezető.
Veres János hangsúlyozta: a kormány biztosítja, hogy az uniós források felhasználásának 2009-ben sem lehetnek költségvetési akadályai. Erre garanciát jelentenek a minden esetben önálló előirányzaton tervezett társfinanszírozás összegei, illetve a kötelezettségvállalást, átcsoportosítást lehetővé tevő rugalmas szabályok. A költségvetésben megjelenő és az azon kívüli, mindösszesen 1.000 milliárd forintot meghaladó összegű uniós támogatások - mintegy külső plusz-forrásként - jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdaság élénkítéséhez - tette hozzá.