Sok ország szembesült a pénzügyi spekuláció romboló hatásával 1994-1999 között, és ebben az időszakban a Nemzetközi Valutaalap ténykedése, finoman fogalmazva, nem volt problémamentes - mondta az InfoRádiónak a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa.
Halmosi Péter hozzátette: az előző évezred utolsó évétől aztán az IMF kevésbé kemény megoldásokat alkalmazott, amelyek pozitív hatását utólag azok az országok is elismerték, amelyek korábban kritizálták a szervezet lépéseit.
A közgazdász szerint több dél-amerikai ország gazdasága azért is rendülhetett meg az IMF-hitel felvétele után, mert a befektetők többet vártak az egyes integrációs övezethez, például a NAFTA-hoz (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Övezet) vagy a Mercosurhoz (Déli Közös Piac) való tartozástól, ám csalódniuk kellett.
Nyugalom
A jelenlegi helyzetben ez nem fog bekövetkezni: el kell és lehet is hinni az IMF-nek, hogy tanult a hibáiból - hangsúlyozta Halmosi Péter, aki szerint elképzelhető, hogy a valutaalap valóban azokat a feltételeket támasztotta a Magyarország számára biztosított hitelért cserébe, amelyekről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszámolt.
Az IMF célja, hogy minél rövidebb idő alatt kisegítse a hozzá forduló országokat a bajból, ezért fontos, hogy az államok betartható ígéreteket tegyenek - magyarázta a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa.
Halmosi Péter elmondta: a Nemzetközi Valutaalap tényleg nem szól bele, honnan faragja le Magyarország a kiadásait, ugyanakkor sokkal egészségesebb lenne, ha nem rövid idő alatt, a pénzpiac megnyugtatása érdekében kellene átgondolatlan megszorításokat tenni, hanem felkészülten tudnánk ugyanezt a megtakarítást elérni.
Hanganyag: Nagy Tamás