Az Index úgy tudja, az IMF ahhoz kötötte hazánk támogatását, hogy Magyarország az átdolgozott költségvetéshez képest további 300 milliárd forintot faragjon le az állami kiadásokból.
A honlap információi szerint ezt két forrásból valósítaná meg a kormány. Jövőre nem kapnának 13. havi bért a közszférában dolgozók. Ez 180 milliárdos kiadás-megtakarítást jelentene. (Az államháztartási egyenleget viszont kisebb mértékben javítaná a lépés, hiszen a bér utáni adó és járulék nem folyik be a büdzsébe. Így 180 milliárdos kiadáscsökkentés ezen a soron durván 120-140 milliárdos hiánycsökkentést eredményez.)
Másrészt, a felére vágnák vissza a 13. havi nyugdíj összegét. (A nyugdíjindexáláshoz nem nyúlna a kabinet.) Ez ma 210-220 milliárd forintot tesz ki, vagyis jövőre 105-110 milliárd forintot kaphatnak a nyugdíjasok plusz havi járandóságként.
A kormány két változatot terjesztett a képviselőcsoport elé. Az egyik szerint lenne olyan időskorú, aki egy fillért sem kapna jövőre 13. havi nyugdíjból. Ezen változat szerint differenciálnák a 13. havi apanázst, elképzelhető, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkezőktől akár egyetlen fillért sem vonnának meg, ám ennek ára, hogy a magas nyugdíjat kapóktól teljesen elveszik a 13. havi dotációt. A másik futó elképzelés szerint mindenki azonos összegű 13. havi nyugdíjat kapna.
Az Index úgy tudja, végül ez a második verzió győzedelmeskedett a frakcióülésen. Az körvonalazódik, hogy 80 ezer forintban maximálnák a 13. havi nyugdíj összegét. (A terv csak a jövő évre vonatkozna.) Akit ez alatti járandóság illeti meg, az továbbra is a változatlan összeget kapja, ám az az időskorú, aki 80 ezer forintnál magasabb havi nyugdíjjal rendelkezik, az csak 80 ezer forintos 13. havi nyugdíjhoz juthatna jövőre.
A két említett, a szocialisták részéről kemény döntést megkívánó megtakarítás tehát összesen 300 milliárddal mérsékelné a kiadásokat, ám ennél valamivel kisebb mértékben, 240-260 milliárd forinttal csökkentené az államháztartási hiányt.
Ez pedig azt jelentené - ha más nem szerepel a csomagban -, hogy a költségvetési deficit a 3,2 százalékról alig két hete 2,9 százalékra levitt GDP-arányos célnál is érdemben kisebb, 2-2,2 százalékos lehetne jövőre. Így az ország külső finanszírozási igénye is jelentősen enyhülne.