Surányi György arról beszélt, hogy nem lehet csak a költségvetés kiegyensúlyozására alapozni. Figyelembe kell venni, hogy Magyarország legfőbb exportpiacai recesszió előtt állnak, a kamatkockázati prémiumok emelkednek, az elérhető források szűkülnek. Ilyen körülmények között a költségvetés hiányát az eredeti programhoz képest tovább szűkíteni a "legjobb recept arra, hogy mi is az 1929-es gazdasági válságba kerüljünk" - fogalmazott a szakember, utalva a kormány deficitcsökkentő terveire.
A nemzeti bank volt elnöke ezzel szemben azt javasolta, hogy az eddigi tabukat félretéve, a költségvetési kiadások lefaragásával kell fedezetet teremteni az adó- és járulékcsökkentéshez. Hozzátette: az ilyen átalakítás a következő egy-másfél évben az ország minden polgárától komoly anyagi áldozatot követel.
Járai Zsigmond szerint az első és a legfontosabb feladat az ország finanszírozhatóságának megőrzése, a valutaválság elkerülése. Át kell csoportosítani a költségvetési kiadásokat, a magas állami kiadásokból pedig legalább a bruttó hazai termék évi 4-5 százalékát meg kell takarítani. Végre kell hajtani az elhalasztott reformokat, nem lehet arra hivatkozni, hogy válság van.
A szakember úgy vélte: súlyos következményei lehetnek annak, hogy sok éven át nőttek az állami kiadások és az államadósság, elmaradtak ugyanakkor a szükséges reformok. Ezért ma nincsenek tartalékok a negatív hatások kivédésére. Hozzátette: az elmúlt egy év gazdaságpolitikája megbukott, vele együtt a konvergenciaprogram is, amely a gazdaság erősítését és élénkítését mellőzte.
Járai Zsigmond a válság kezelésére eddig tett hazai lépéseket erőtlennek, elkésetteknek, gyakran szakszerűtlennek nevezte. Szerinte meg kell teremteni a gazdasági növekedés feltételeit, rövid távon a stabilizálás mellett pénzt kell pumpálni a gazdaságba.