Bár a kormány az úgynevezett Robin Hood-adóról szóló törvényt hétfőn benyújtotta a parlamentnek, a jogszabály-tervezet szövegéből,ú és az ehhez kapcsolódó nyilatkozatokból továbbra sem egyértelmű, hogy kinek kell fizetnie az elvileg az energiacégek extraprofitjára kivetendő, és a távhő-támogatásra fordítandó adót.
Veres János pénzügyminiszter a távirati irodának azt mondta: "Minden energiatermelő cégre kivetné a kormány a Robin Hood-adót, tehát azokra a cégekre, amelyek árbevételének több mint 50 százaléka energia előállításból származik".
Eszerint tehát az erőműveket üzemeltető vállalatoknak kellene a különadót megfizetni. Ennek viszont ellentmondanak a szociális és munkaügyi miniszter szavai.
Szűcs Erika az InfoRádió kérdésére elmondta, minden ellátó cégre vonatkozik az adó. "Energiaellátó cégekre, nagykereskedő cégekre, olyan szolgáltatókra, amelyek közvetlenül nem vesznek részt az energiaellátásban, mert gőzellátással foglalkoznak, villamosenergia-termelőkre, kőolaj- és földgáztermelőkre és feldolgozókra" - részletezte.
A benyújtott törvényjavaslat szerint viszont még szélesebb a Robin Hood-adó fizetésére kötelezettek köre. Eszerint az összes kiskereskedőt, tehát szolgáltatót, valamint az energia-elosztó és az energia-átviteli rendszert irányító vállalatokat, földgázelosztókat- és szállítókat is érinti. Kivételt képeznek viszont az energiaszektor hatósági áras tevékenységei.
Ettől függetlenül az MTI szakértői körökből úgy tudja, hogy még egyeztetnek arról, kinek kell fizetnie a különadót, Szanyi Tibor szocialista képviselő pedig úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg a MOL lesz a legnagyobb befizető.
A kormány 30 milliárd forint bevételt vár a Robin Hood-adótól, amit a távhő árának lakossági támogatására fordítanak majd.