Az utóbbi két-három évben jelentősen csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon - írja a Társadalmi Riport 2008. Kolosi Tamás, a Tárki elnöke, a kötet társszerkesztője az InfoRádió kérdésére elmondta, hogy az előbbi kijelentés a társadalom 95-98 százalékára értendő, mivel a jövedelem-vizsgálatok a felső és az alsó 1-2 százalékot egyáltalán nem tudják mérni.
Ez a tendencia azonban nem jelent pozitívumot - fejtette ki Kolosi. A jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenése két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a 2002 utáni osztogató politika az alsó-középrétegek jövedelmét emelte meg, majd a megszorító intézkedések a felső-középréteg jövedelmét csökkentették.
Úgy csökkentek tehát a jövedelmi különbségek, hogy az államtól függő, járadékból élő rétegek helyzete javult, míg a gazdasági fejlődés szempontjából legfontosabb aktív rétegek jövedelmi pozíciója romlott. A perspektívák szempontjából tehát ez nem tekinthető pozitív tendenciának.
Növekvő életszínvonal - boruló egyensúly
Bár 2001 és 2005 között a magyar történelemben szinte példátlan életszínvonal-emelkedés történt, az évtized második felére a költségvetési válság és annak következményei nyomják rá bélyegüket - olvasható a Társadalmi Riport 2008-ban. Kolosi Tamás ezzel kapcsolatban kifejtette: a költségvetés alapvetően a hibás gazdaságpolitikai döntések következtében borult fel. A politikai célok érdekében a kormányok 2001-től, de főképpen 2002-től nagyobb osztogatásba kezdtek.
A világon nincs még egy olyan állam Magyarországon kívül, ahol a nyugdíjak értéke lényegesen jobban emelkedett, mint az aktív lakosság keresete. Nálunk 2002 és 2006 között ez történt - emlékeztetett a Tárki elnöke. A 13. havi nyugdíj mellett például a lakástámogatási rendszer, illetve a további osztogatási technikák azt eredményezték, hogy valóban bekövetkezett egy jelentős életszínvonal-emelkedés, viszont ez alapvetően káros hatással volt a gazdasági folyamatokra.
Palócz Éva éppen a Társadalmi Riport kötetben mutatja ki, hogy a fenti esetekben aszimmetrikus folyamatokról van szó. Rossz gazdaságpolitikai döntéseket gyorsan lehet hozni, ám ezek hatásainak a kijavítása hosszabb időt vesz igénybe - mondta Kolosi. Magyarországon 2006 és 2008 között a költségvetési egyensúlyt nagyjából sikerült helyreállítani. Hozzátette: a teljes rendbetétel 2010-re képzelhető el, amennyiben addig nem lesz újabb "osztogatási időszak".
A sikeres stabilizációs politika ugyanakkor azt eredményezte, hogy nagyon lelassult a gazdasági növekedés. Ennek ismételt felpörgetése egy-két évnél hosszabb időt vesz igénybe - mondta Kolosi Tamás.Reformellenes értelmiség
Kolosi Tamás arról is beszélt, hogy az állam újraelosztó szerepét érintő komoly kérdésekben, vagyis a nyugdíjrendszer, az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén nem került sor a már régen esedékes reformokra. Ennek egyik oka, hogy a békés átmenet érdekében a politika kerülni igyekezett a konfliktusokat, de a rendszerváltó értelmiség is sikerrel blokkolta a változtatási törekvéseket.
Az értelmiség azt a rendszerváltás kényszerű velejárójának tekintette, hogy a vasipari munkás munkanélkülivé válik, ám ugyanezt botrányosnak tartotta volna egy pedagógus, egy orvos, vagy egy művész esetében. Ezekben a szférákban tehát elmaradt az az átalakulás, amely a piaci mechanizmusok érvényesülését eredményezte volna - tette hozzá Kolosi.
Jelenleg nincs olyan politikai erő Magyarországon, amely ezeket a szükséges, de nagyon fájdalmas lépéseket megtenné - értékelte a kilátásokat a Tárki elnöke.
Vesztesek és nyertesek
A mai magyar népesség 8 százaléka tekinthető a rendszerváltás vesztesének - olvasható a Társadalmi Riport 2008-ban. Ezek az emberek nagyon alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek és a rendszerváltás idején szorultak ki a munkaerőpiacról - mondta az InfoRádiónak Tóth István György, a kötet társszerkesztője.
Valamilyen szempontból persze mindenki nyertesnek tekinthető, mert amennyiben nem következik be a rendszerváltás, úgy mindenki vesztes lenne - vélekedett Tóth István György. Arra nem szokott senki sem gondolni, hogy ha nincs rendszerváltás, akkor gazdasági összeomlás vagy elnyúló vegetálás következett volna be, amelynek mindenki vesztese lett volna - tette hozzá.
Hanganyag: Sigmond Árpád