Magyarországon mintegy 650 ezer lakásban használnak távfűtést, ebből 240 ezer Budapesten. Ezek a lakások a legkevésbé kelendőek az ingatlanpiacon, többek között éppen a magas távhődíj miatt.
A Főtáv vezérigazgatója szerint a távfűtéses lakásokban élők mintegy 20 százalékos versenyhátrányban vannak az egyedi fűtéses lakásban élőkhöz képest. A távhőszolgáltató cégnél éppen ezért zajlik egy költséghatékonysági program, amelynek keretében csoportos létszámleépítés történt, de ide tartozik az erőművi partnerekkel kötött szerződések újratárgyalása is.
A Főtáv legnagyobb hő- és villamosenergia-szállítója a Budapesti erőmű, amellyel három hosszú távra, 2014-ig, 2015-ig és 2021-ig szóló megállapodása van. Addig csak az erőmű beleegyezésével lehet módosítani ezeket a szerződéseket, így addig csak a hőenergia árának mérséklése révén csökkenhetne a távhődíj.
A negyedévenként dráguló földgáz miatt ez azonban csak elméleti lehetőség, mivel a hőenergia a legnagyobb tétel a távhő díjából, így a gázáremelés szinte egy az egyben átgyűrűzik a távhődíjakba. A számlát csak a tulajdonos önkormányzat által adott díjkedvezmény mértéke csökkentheti.
Meg kell jegyezni azonban, hogy a távfűtés sokkal környezetkímélőbb a gázfűtésnél, önmagában a 240 ezer budapesti távfűtéses lakás 500 ezer tonna széndioxid-kibocsátást takarít meg. Több európai országban éppen ezért támogatják a távfűtésre való átállást. Igaz, ott nemcsak erőművi hőenergiát és áramot, hanem megújuló energiatermelésből származó energiát is használnak a távfűtéses szolgáltatók.
Magyarországon ez még várat magára, többek között éppen az említett hosszú távú szerződések miatt. Enyhítést rövid távon legfeljebb a kormány által ígért szociális alapú távhődíj-támogatás hozhat, ezt szeptember közepére ígérték.