A politikus vitatható javaslatnak nevezte azt, hogy a szűréseket követő kezeléseknél nincs szükség finanszírozási korlátokra. Mint mondta, a járóbeteg-ellátás során a kiszűrt betegek ellátása nem gond, hiszen a szakrendelők nem is mindig használják ki az ellátásra kapott teljesítményvolumen-korlátot (tvk), a kórházakban pedig az úgynevezett védett tvk miatt mindenki megkapja a szükséges onkológiai kezelést.
Tavaly az emlőrák-szűréseken a megjelentek átlagos aránya 52,6 százalék volt, ami a korábbi évekhez képest jó mutató, bár az Egészségügyi Világszervezet 70 százalékos megjelenési arányt ajánl. Az a kifogás sem állja meg a helyét - mondta Kökény Mihály -, hogy túl sok a mammográfiás vizsgálóállomás, hiszen az a jó, ha ez a fajta vizsgálat minél "lakosságközelibb".
A méhnyakrák-szűrésekről szólva elmondta: megfontolandó az ÁSZ azon megállapítása, hogy ezen vizsgálatokat ne csak szakorvos, hanem védőnő is végezhesse, hasonlóan Európa számos országához.
Az egészségügyi bizottság szocialista elnöke jogosnak ítélte a számvevők vastagbélrák-szűrésére vonatkozó megállapításait is. A székletvér-vizsgálatok is csak modellszinten működtek eddig Magyarországon, és a szakma mára többé-kevésbé egyetért abban, hogy a székletben található vér - eszközös beavatkozás nélkül is - alkalmas a betegség kiszűrésére - mondta Kökény Mihály. Hozzátette, hogy a vastagbélrák-szűrést a következő két évben tervezik bevezetni.
Kökény Mihály szerint a különböző rákszűréseken való megjelenés ösztönzésében a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek sokat segíthetnek, mert - mint mondta - a magyar emberekben sajnálatos módon nincs még meg a kellő egészségtudatosság. Megjegyezte: az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 900 millió forintot irányoztak elő a szűrésekre történő mozgósításra.
A szűrésekre fordított költségeket hosszú távú befektetésként kell értelmezni, a vizsgálatok költséghatékonyságát pedig tíz év után érdemes vizsgálni - jegyezte meg a szocialista politikus.